Mit jelent a kampánycsend?

A hazai választójog egyik legvitatottabb kérdése: ki, mikor és mivel sértheti meg a kampánycsendet? A tavaszi parlamenti választások idején több alkalommal a Legfelsőbb Bíróság adta meg a választ. A fejtörést ma nem annyira a választók etetése, itatása, inkább az elektronikus agitáció okozza.

A kampánycsend arra szolgál, hogy a választópolgárok a választást megelőző nap nulla órája és a másnapi urnazárás között minden befolyás nélkül megfontolhassák, kire szavaznak. Nincs azonban mindenki hallgatásra ítélve. A kampánycsendet ugyanis csak a választási eljárásban részt vevő szervezetek és személyek, illetve a médiumok sérthetik meg. Konkrétan: a választáson induló jelöltek, az őket jelölő pártok, társadalmi szervezetek és a sajtó. A joggyakorlat a segítők, a megbízottak magatartásáért a megbízó pártokat és jelölteket marasztalja el. Jogértelmezéssel döntötték el azt is, hogy a kampánynak nem részese például a kormány, s annak tagja, ha ebben a minőségében szólal meg. Vagyis nem sért törvényt a miniszterelnök, ha a kabinet terveit ismerteti, ám nem népszerűsíti a koalíciós pártok egyetlen jelöltjét sem. Ugyanígy nem töri meg a csendet az a magánszemély sem, aki – például – a kormányfő lemondását szorgalmazza a helytelen kormányzati munka miatt. Nem jogsértő továbbá, ha például egy baráti kör közterületen, esetleg a Kossuth téren sétálva azt hangoztatja: nem volt őszinte a kormányfő. Tilos, mert befolyásoló tényező: a választóknak étel, ital osztogatása. A szavazóknak a szavazókörbe történő szervezett szállítása, részükre pártjelvény, zászló adományozása, a jelölt nevét feltüntető tárgyak átadása. Tiltott a befolyásolásra alkalmas agitáció is. A nemzeti zászlóval a kampánycsendet senki sem sértheti meg.
Az elektronikus kommunikáció, s főként találékony alkalmazása jogszabályba ütközhet. A Legfelsőbb Bíróság (LB) a tavaszi parlamenti választás után úgy döntött: a „Húzzunk bele, Szavazz az MSZP-re” szövegű sms-sel jogsértően buzdított az MSZP melletti voksolásra a párthoz közel álló alapítvány. Megsértette a kampánycsendet a Gyurcsány Ferenc hangján megszólaló automatikus telefonhívás is. Elmarasztaló döntést hozott az LB amiatt is, mert a választás napján politikai tartalmú elektronikus hírlevelet küldtek a szocialisták honlapjáról magánszemélyeknek. A csendrendelkezés megsértésén nem változtatott, hogy a levelet olyan embereknek küldték el, akik regisztráltatták magukat, tehát mintegy kívánták a befolyásolást. Az LB szerint a befolyásolás mindenképpen tilos. A sajtó kifogásolható magatartására egy példa: nem kereskedelmi, hanem politikai reklámnak, így kampánycsendsértőnek tekintették, hogy a Magyar ATV a választás napján olyan hetilapot népszerűsített, amelynek a címlapján Gyurcsány Ferenc volt látható a folyt. köv. szöveggel.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a kampánycsend megsértéséről a választási bizottság határozatot hoz. A szankció nem több jogi-etikai rosszallásnál, az eset nyilvánosságra hozatalánál. Mégis kellemetlen, mert tisztátalan eszközök alkalmazására utal. A döntést a bíróság vizsgálhatja felül.