Recski lágerlakók igazsága

Elevenen tartjuk a recski büntetőtábor emlékét és azt, hogy egykori foglyai ott voltak 1956-ban a szabadságharcosok és a mártírok soraiban – ígérte Sólyom László köztársasági elnök Recsken, ahol szombaton felavatták három, egykor Recsken raboskodó ’56-os vértanú emlékoszlopát.

Az 53 esztendeje feloszlatott tábor lakóinak igazságát három év múlva a szabadságharcosok vére pecsételte meg – mondta a köztársasági elnök. Akkor döbbenhetett rá a külvilág is, hogy a szovjet rendszer éppúgy elnyomó és bosszúálló hatalom Szibériában, mint Magyarországon. Sólyom László úgy fogalmazott, Recsk története a három hősi halált halt ötvenhatos emlékművével vált teljessé. Földváry Boér Elemér a rádió székházánál esett el, Dudás Józsefet az elsők között adta hóhérkézre Kádár János, Merényi Ernőt szintén a megtorlás során likvidálták. Tőkés László királyhágó-melléki református püspök mindezt azzal egészítette ki, hogy a megtorlást a gulyáskommunizmus mint „összkomfortos börtön” hazug időszaka követte. Ekkor nemzetellenes bűncselekményeket követtek el a diktatúra urai, miközben a szocializmus sikeréről fuvoláztak. Tőkés úgy vélte, napjainkban kiderült: a nagy hazugság folytatódik, 1990-ben nem állt helyre a nemzeti, történelmi folytonosság.
Zimányi Tibor, a Recski Szövetség veterán elnöke kinyilvánította: azonosul Sólyom László napokbeli megállapításával, melyet akkor tett, mikor ismertté vált Gyurcsány Ferenc májusi beszéde. Sólyom után „szabadon” tehát Zimányi is hangsúlyozta: morális válság van Magyarországon. A Recski Szövetség elnöke ugyanakkor nyugtázta, hogy az egykori foglyok nyugdíjának kérdését a rendszerváltozás után sikerült rendezni.
A recski táborban 1950–1953 között csaknem másfél ezren raboskodtak. A lágert Nagy Imre akkor kinevezett miniszterelnök számoltatta fel. Az 53. évforduló megünneplésének zárásaként koszorút helyezett el az új emlékműnél többek között Sólyom László államfő, Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke.