A Medgyessy-kormány 2002-es hatalomra jutásában egyik legnagyobb szerepet a közszférának ígért ötvenszázalékos béremelés játszotta. Az üzenet nyolcszázezer közszolgát, családtagjaikat tekintve közvetetten pedig milliókat kecsegtetett. A később „átlagosan ötvenszázalékossá” szelídült béremelés végrehajtása elsöprő győzelmet hozott a szocialistáknak az önkormányzati választások során is, ettől kezdve viszont a bérek fedezetének biztosítása nyűggé vált a kormány számára. Már az előző ciklusban megkezdődött a közalkalmazottak elbocsátása, keresetük reálértékének csökkentése: a köztisztviselői karban 2003-ban 6945 fős elbocsátást hajtottak végre, amit 2004-ben – az előírt bérfejlesztéshez szükséges pénzhiány miatt – újabb, több mint négyezer fős leépítés követett. A második Gyurcsány-kormány azonban szinte mindent visszavesz, amit korábban kapott a közszféra, döntése szerint még az idén a minisztériumoknál mintegy kétezer, a megyei közigazgatási szerveknél pedig további 6500-6800 köztisztviselői állás szűnik meg. A minisztériumi háttérintézményeknél az átszervezések, az összevonások és intézménybezárások várhatóan 4500-5500 közalkalmazotti álláshely megszűnésével járnak, összességében tehát több mint 14 500 állami alkalmazottól válnak meg az év végéig. Ilyen mértékű tömeges elbocsátásra nem volt példa a rendszerváltás óta. Júliusban a kabinet ráadásul megkönnyítette saját dolgát, mert a koalíciós képviselők elfogadták azt a módosítást, amellyel könnyebbé és olcsóbbá tették az elbocsátásokat. A módosítás egyik legfontosabb eleme, hogy a közigazgatási szerv vezetője saját hatáskörben is jogosulttá válik a létszámcsökkentés elrendelésére, míg erről korábban kizárólag az Országgyűlés, a kormány, a felügyeletet gyakorló miniszter, vagy a helyi önkormányzat képviselő-testülete dönthetett. Míg korábban az elbocsátott köztisztviselő végkielégítését és egyéb járandóságait az utolsó munkanapon egy összegben kapta kézhez, erre már nincs lehetőség, a végkielégítéshez csak a felmentési idő utolsó napján juthatnak hozzá. Ha a dolgozó a felmentési idő alatt újra munkát talál, akkor a felmentési időből hátralévő időszakra nem jogosult az átlagkeresetre, sőt a végkielégítésre sem.
Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára a közelmúltban jelentette be, hogy szükséges lesz legalább ötezer pedagógust elbocsátani, mert az elmúlt években 160 ezerrel csökkent az iskolások száma. A kormány a tanárok kötelező óraszámának megemelésével kényszeríti ki a fenntartókból az elbocsátásokat. A már törvénybe foglalt megszorítások értelmében szeptembertől az iskolaigazgatók külön díjazás nélkül a kötelező órán felül heti két tanórán kívüli foglalkozás megtartását írhatják elő a tanároknak, jövő ősztől pedig újabb két órával emelik meg a pedagógusok kötelező óraszámát, természetesen pluszpénz nélkül. Bár a kormány sokáig cáfolta, a konvergenciaprogramból egyértelműen kiderült, hogy kétéves bérbefagyasztás vár a mintegy hétszázezres közszférára, sőt Gyurcsány Ferenc egyik nyilatkozata alapján hároméves bérbefagyasztásra is számítani lehet. A közelmúltban az államreform-bizottság környezetéből kiszivárgott-kiszivárogtatott reformtervezet szerint a közszférában megszűnne a 13. havi fizetés. Draskovics Tibor, a bizottság elnöke legutóbb úgy nyilatkozott, hogy 2007-ben még jár majd az egyhavi juttatás.
Az Új egyensúly program, melynek bejelentésekor Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott, hogy „nem fog fájni”, már az idei év utolsó harmadában lerontja a munkavállalók millióinak jövedelmét. Az egészségbiztosítási járulék két-, a munkavállalói járulék félszázalékos emelése összességében 2,5 százalékos reálbércsökkenést okoz szeptembertől, az egészségbiztosítási járulék januártól esedékes újabb egyszázalékos emelésével 3,5 százalékra nő a bérből és fizetésből élők vesztesége. A keresetek lerontásával párhuzamosan a kedvezményes áfakulcs öt százalékpontos emelése az alapvető szolgáltatások és fogyasztási cikkek drágulását, és az infláció emelkedését eredményezi, mely a társadalom valamennyi tagjának életszínvonalát érinti, de a munkanélküliek, a nyugdíjasok esetében fokozott terheket jelent.
Még a Pénzügyminisztérium utólagos (!) hatástanulmánya is megállapította, hogy a kormány Új egyensúly néven bevezetett megszorítócsomagja a szegényebbek és a több gyermeket nevelő családok kiadásait növeli. A tanulmány szerint a kiadásnövekedést a legszegényebbeknél nyolc, a legtehetősebbeknél pedig mindössze két százalék körülire becsülte a tárca. A költségvetési kiigazítás csökkenti a háztartások jövedelmét is, a legszegényebbekét egy, a legtehetősebb rétegét négy százalékkal – áll a tanulmányban. A konvergenciaprogramban a kormány jövőre négyszázalékos reálbércsökkenést ajánl a bérből és fizetésből élőknek, 6,2 százalékos inflációval számolva. A közszférát, valamint az adóemeléseken keresztül a reálgazdaságot érintő elbocsátások nyomán a program idén és jövőre emelkedő munkanélküliséggel számol: a tervezet szerint ez évben 7,3, jövőre pedig 7,5 százalékos munkanélküliség várható a foglalkoztatottak számának stagnálása mellett. Amennyiben megvalósul, a konvergenciaprogram eredménye mindössze az lesz, hogy öt-hat év múlva érhető el a jelenlegi bér- és életszínvonal.
Ismét megadóztatják a minimálbért 2007-től, melyet a jelenlegi kormánykoalíció 2002 szeptemberétől tett adómentessé a 100 napos program részeként. A tavaly decemberben 62 500 forintban meghatározott minimálbért jelenleg a 9000 forintos adójóváírás és a 2340 forintos kiegészítő adójóváírás teszi adómentessé, amelyek együttesen egyenlítik ki a 18 százalékos, azaz 11 250 forintos személyi jövedelemadót. A kihirdetett adótörvény-módosítások azonban az szja-tábla terén csak a felső kulcs belépésének határát tolták ki, ám az adójóváírást nem igazították a növekvő legkisebb kötelező keresethez. Így az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) kötött hároméves megállapodás szerint a 2007-ben esedékes 65 500 forintos minimálbér személyi jövedelemadója 11 790 forint lesz, melyet a 11 340 forintos adójóváírások már nem fedeznek. Rá egy évre pedig még nagyobb hányad után keletkezik szja-bevétele a büdzsének, a 69000 forintos minimálbérnél a már 12420 forintos szja-ból változatlanul 11340 forintot kompenzál majd a jóváírás. Így jövőre 0,7, 2008-ra pedig 1,5 százalékra emelkedik a legkisebb bér adója. Persze kérdéses az is, hogy a három évre szóló megállapodás ellenére jövőre mennyi lesz a minimálbér. A munkaadók ugyanis bejelentették, hogy a megszorítócsomaggal megváltoztak azok a körülmények, melyek alapján előzőleg aláírták az egyezséget: elmaradnak a munkaadókat érintő, korábban ígért kedvezmények, vagyis az 1950 forintos egészségügyi hozzájárulás eltörlése és a társadalombiztosítási járulék csökkentése, viszont már ősztől, illetve a jövő év elejétől alkalmazzák az adó- és járulékszigorításokat. Egyes munkáltatók a hároméves megállapodás felmondását is felvetették, de az általánosabb álláspont szerint is felül kell vizsgálni az egyezséget annak érdekében, hogy a munkahelyek ne kerüljenek veszélybe. A munkaadók azt szeretnék elérni, hogy egyes nehéz helyzetben levő vállalkozások, ágazatok vagy régiók esetében a szakszervezetek egyetértésével lefelé is el lehessen térni a bérminimum mértékétől. A szakszervezetek szerint szó sem lehet a megállapodás bármiféle megváltoztatásáról.
Bár a kormány a nyugdíjkorhatárt egyelőre nem emeli, az időseket „arra kívánja ösztönözni, hogy minél tovább dolgozzanak, és egyre később menjenek nyugdíjba”. A kabinet ezért tervezi a korengedményes nyugdíjkorhatár felemelését, a nyugdíjak megállapításának megváltoztatását és a rokkantsági nyugdíj rehabilitációs rendszerré alakítását. Az elképzelések szerint az öregségi nyugdíj előre hozott korhatára a férfiaknál 2009-től, a nőknél 2012-től 60 év lenne azzal az indokkal, hogy a ma mintegy 450 ezer rokkantnyugdíjas jelentős része, aki orvosilag, emberileg, munkaerő-piaci szempontból rehabilitálható, saját munkájából boldogulhasson. A szabályozás októberben kerül a kormány elé, s a döntés várhatóan az év végéig megszületik. Rövid távon nincs szó a jelenlegi nyugdíjkorhatár emeléséről, ám – a nyugdíjreform részeként a következő 20-30-40 évet érintően – végig kell gondolni a nyugdíjkorhatár fokozatos közelítését az Európában szokásos mértékhez, az átlagos élettartam magyarországi növekedésével párhuzamosan – fogalmazott Kiss Péter munkaügyi miniszter.
Molnár Lajos, az SZDSZ egészségügyi minisztere vezetésével fogtak bele az „egészségügyi reformba”. A fegyvergyártással is kacérkodó, kórházigazgatóból lett politikus bejelentette: január elsejétől 300 forint alkalmankénti vizitdíjat kell fizetniük a betegeknek a háziorvosnak és a szakorvosi ellátásért, valamint 300 forintot a kórházi ellátás minden egyes napja után. A kormány döntése szerint jövőre megszűnnek az ingyengyógyszerek, az eddig teljes mértékben támogatott gyógyszerekért 300 forintot kell majd fizetni. A kórházak működésében már most kritikus helyzet alakult ki: egy júliusi rendeletmódosítással októbertől csökkentett finanszírozást kapnak az intézmények, miközben az orvosok jelezték, nem hajlandók annyi ügyeletet vállalni, mint korábban, mert munkájukért nem kapják meg a törvényben járó juttatást. A felsőoktatási „reform” első lépéseként az állami finanszírozású felsőoktatási képzéseken is bevezetik a „fejlesztési részhozzájárulás” névre keresztelt tandíjat. A hallgatóknak 100-150 ezer forintot kell majd fizetniük tanulmányaikért.
Sokkoló élményéről számolt be Kapu Tibor édesapja
