Valóban nem fog majd fájni?

Négyszázezer új munkahely, árstabilitás, a keresetek uniós felzárkóztatása, a nyugdíjasok életminőségének javítása, kiszámítható adócsökkentés, minden ember találjon munkát, aki keres – ígérte Gyurcsány Ferenc arra hivatkozva: mindent tud és minden kész ahhoz, hogy Magyarország igazságos és sikeres legyen. A miniszterelnök beismerése után, miszerint „Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz”, nem csoda, hogy a választásokat követően tizenötezer köztisztviselő elbocsátásáról, a munkavállalók adó- és járulékterheinek növeléséről, az áfán keresztüli áremelésről, vizitdíj, ágydíj, tandíj bevezetéséről született döntés. Jövőre megszűnik a minimálbér adómentessége, és valószínűleg utoljára lesz 13. havi bér a közszférában.

Bákonyi Ádám
2006. 09. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Medgyessy-kormány 2002-es hatalomra jutásában egyik legnagyobb szerepet a közszférának ígért ötvenszázalékos béremelés játszotta. Az üzenet nyolcszázezer közszolgát, családtagjaikat tekintve közvetetten pedig milliókat kecsegtetett. A később „átlagosan ötvenszázalékossá” szelídült béremelés végrehajtása elsöprő győzelmet hozott a szocialistáknak az önkormányzati választások során is, ettől kezdve viszont a bérek fedezetének biztosítása nyűggé vált a kormány számára. Már az előző ciklusban megkezdődött a közalkalmazottak elbocsátása, keresetük reálértékének csökkentése: a köztisztviselői karban 2003-ban 6945 fős elbocsátást hajtottak végre, amit 2004-ben – az előírt bérfejlesztéshez szükséges pénzhiány miatt – újabb, több mint négyezer fős leépítés követett. A második Gyurcsány-kormány azonban szinte mindent visszavesz, amit korábban kapott a közszféra, döntése szerint még az idén a minisztériumoknál mintegy kétezer, a megyei közigazgatási szerveknél pedig további 6500-6800 köztisztviselői állás szűnik meg. A minisztériumi háttérintézményeknél az átszervezések, az összevonások és intézménybezárások várhatóan 4500-5500 közalkalmazotti álláshely megszűnésével járnak, összességében tehát több mint 14 500 állami alkalmazottól válnak meg az év végéig. Ilyen mértékű tömeges elbocsátásra nem volt példa a rendszerváltás óta. Júliusban a kabinet ráadásul megkönnyítette saját dolgát, mert a koalíciós képviselők elfogadták azt a módosítást, amellyel könnyebbé és olcsóbbá tették az elbocsátásokat. A módosítás egyik legfontosabb eleme, hogy a közigazgatási szerv vezetője saját hatáskörben is jogosulttá válik a létszámcsökkentés elrendelésére, míg erről korábban kizárólag az Országgyűlés, a kormány, a felügyeletet gyakorló miniszter, vagy a helyi önkormányzat képviselő-testülete dönthetett. Míg korábban az elbocsátott köztisztviselő végkielégítését és egyéb járandóságait az utolsó munkanapon egy összegben kapta kézhez, erre már nincs lehetőség, a végkielégítéshez csak a felmentési idő utolsó napján juthatnak hozzá. Ha a dolgozó a felmentési idő alatt újra munkát talál, akkor a felmentési időből hátralévő időszakra nem jogosult az átlagkeresetre, sőt a végkielégítésre sem.

Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára a közelmúltban jelentette be, hogy szükséges lesz legalább ötezer pedagógust elbocsátani, mert az elmúlt években 160 ezerrel csökkent az iskolások száma. A kormány a tanárok kötelező óraszámának megemelésével kényszeríti ki a fenntartókból az elbocsátásokat. A már törvénybe foglalt megszorítások értelmében szeptembertől az iskolaigazgatók külön díjazás nélkül a kötelező órán felül heti két tanórán kívüli foglalkozás megtartását írhatják elő a tanároknak, jövő ősztől pedig újabb két órával emelik meg a pedagógusok kötelező óraszámát, természetesen pluszpénz nélkül. Bár a kormány sokáig cáfolta, a konvergenciaprogramból egyértelműen kiderült, hogy kétéves bérbefagyasztás vár a mintegy hétszázezres közszférára, sőt Gyurcsány Ferenc egyik nyilatkozata alapján hároméves bérbefagyasztásra is számítani lehet. A közelmúltban az államreform-bizottság környezetéből kiszivárgott-kiszivárogtatott reformtervezet szerint a közszférában megszűnne a 13. havi fizetés. Draskovics Tibor, a bizottság elnöke legutóbb úgy nyilatkozott, hogy 2007-ben még jár majd az egyhavi juttatás.
Az Új egyensúly program, melynek bejelentésekor Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott, hogy „nem fog fájni”, már az idei év utolsó harmadában lerontja a munkavállalók millióinak jövedelmét. Az egészségbiztosítási járulék két-, a munkavállalói járulék félszázalékos emelése összességében 2,5 százalékos reálbércsökkenést okoz szeptembertől, az egészségbiztosítási járulék januártól esedékes újabb egyszázalékos emelésével 3,5 százalékra nő a bérből és fizetésből élők vesztesége. A keresetek lerontásával párhuzamosan a kedvezményes áfakulcs öt százalékpontos emelése az alapvető szolgáltatások és fogyasztási cikkek drágulását, és az infláció emelkedését eredményezi, mely a társadalom valamennyi tagjának életszínvonalát érinti, de a munkanélküliek, a nyugdíjasok esetében fokozott terheket jelent.
Még a Pénzügyminisztérium utólagos (!) hatástanulmánya is megállapította, hogy a kormány Új egyensúly néven bevezetett megszorítócsomagja a szegényebbek és a több gyermeket nevelő családok kiadásait növeli. A tanulmány szerint a kiadásnövekedést a legszegényebbeknél nyolc, a legtehetősebbeknél pedig mindössze két százalék körülire becsülte a tárca. A költségvetési kiigazítás csökkenti a háztartások jövedelmét is, a legszegényebbekét egy, a legtehetősebb rétegét négy százalékkal – áll a tanulmányban. A konvergenciaprogramban a kormány jövőre négyszázalékos reálbércsökkenést ajánl a bérből és fizetésből élőknek, 6,2 százalékos inflációval számolva. A közszférát, valamint az adóemeléseken keresztül a reálgazdaságot érintő elbocsátások nyomán a program idén és jövőre emelkedő munkanélküliséggel számol: a tervezet szerint ez évben 7,3, jövőre pedig 7,5 százalékos munkanélküliség várható a foglalkoztatottak számának stagnálása mellett. Amennyiben megvalósul, a konvergenciaprogram eredménye mindössze az lesz, hogy öt-hat év múlva érhető el a jelenlegi bér- és életszínvonal.

Ismét megadóztatják a minimálbért 2007-től, melyet a jelenlegi kormánykoalíció 2002 szeptemberétől tett adómentessé a 100 napos program részeként. A tavaly decemberben 62 500 forintban meghatározott minimálbért jelenleg a 9000 forintos adójóváírás és a 2340 forintos kiegészítő adójóváírás teszi adómentessé, amelyek együttesen egyenlítik ki a 18 százalékos, azaz 11 250 forintos személyi jövedelemadót. A kihirdetett adótörvény-módosítások azonban az szja-tábla terén csak a felső kulcs belépésének határát tolták ki, ám az adójóváírást nem igazították a növekvő legkisebb kötelező keresethez. Így az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) kötött hároméves megállapodás szerint a 2007-ben esedékes 65 500 forintos minimálbér személyi jövedelemadója 11 790 forint lesz, melyet a 11 340 forintos adójóváírások már nem fedeznek. Rá egy évre pedig még nagyobb hányad után keletkezik szja-bevétele a büdzsének, a 69000 forintos minimálbérnél a már 12420 forintos szja-ból változatlanul 11340 forintot kompenzál majd a jóváírás. Így jövőre 0,7, 2008-ra pedig 1,5 százalékra emelkedik a legkisebb bér adója. Persze kérdéses az is, hogy a három évre szóló megállapodás ellenére jövőre mennyi lesz a minimálbér. A munkaadók ugyanis bejelentették, hogy a megszorítócsomaggal megváltoztak azok a körülmények, melyek alapján előzőleg aláírták az egyezséget: elmaradnak a munkaadókat érintő, korábban ígért kedvezmények, vagyis az 1950 forintos egészségügyi hozzájárulás eltörlése és a társadalombiztosítási járulék csökkentése, viszont már ősztől, illetve a jövő év elejétől alkalmazzák az adó- és járulékszigorításokat. Egyes munkáltatók a hároméves megállapodás felmondását is felvetették, de az általánosabb álláspont szerint is felül kell vizsgálni az egyezséget annak érdekében, hogy a munkahelyek ne kerüljenek veszélybe. A munkaadók azt szeretnék elérni, hogy egyes nehéz helyzetben levő vállalkozások, ágazatok vagy régiók esetében a szakszervezetek egyetértésével lefelé is el lehessen térni a bérminimum mértékétől. A szakszervezetek szerint szó sem lehet a megállapodás bármiféle megváltoztatásáról.

Bár a kormány a nyugdíjkorhatárt egyelőre nem emeli, az időseket „arra kívánja ösztönözni, hogy minél tovább dolgozzanak, és egyre később menjenek nyugdíjba”. A kabinet ezért tervezi a korengedményes nyugdíjkorhatár felemelését, a nyugdíjak megállapításának megváltoztatását és a rokkantsági nyugdíj rehabilitációs rendszerré alakítását. Az elképzelések szerint az öregségi nyugdíj előre hozott korhatára a férfiaknál 2009-től, a nőknél 2012-től 60 év lenne azzal az indokkal, hogy a ma mintegy 450 ezer rokkantnyugdíjas jelentős része, aki orvosilag, emberileg, munkaerő-piaci szempontból rehabilitálható, saját munkájából boldogulhasson. A szabályozás októberben kerül a kormány elé, s a döntés várhatóan az év végéig megszületik. Rövid távon nincs szó a jelenlegi nyugdíjkorhatár emeléséről, ám – a nyugdíjreform részeként a következő 20-30-40 évet érintően – végig kell gondolni a nyugdíjkorhatár fokozatos közelítését az Európában szokásos mértékhez, az átlagos élettartam magyarországi növekedésével párhuzamosan – fogalmazott Kiss Péter munkaügyi miniszter.

Molnár Lajos, az SZDSZ egészségügyi minisztere vezetésével fogtak bele az „egészségügyi reformba”. A fegyvergyártással is kacérkodó, kórházigazgatóból lett politikus bejelentette: január elsejétől 300 forint alkalmankénti vizitdíjat kell fizetniük a betegeknek a háziorvosnak és a szakorvosi ellátásért, valamint 300 forintot a kórházi ellátás minden egyes napja után. A kormány döntése szerint jövőre megszűnnek az ingyengyógyszerek, az eddig teljes mértékben támogatott gyógyszerekért 300 forintot kell majd fizetni. A kórházak működésében már most kritikus helyzet alakult ki: egy júliusi rendeletmódosítással októbertől csökkentett finanszírozást kapnak az intézmények, miközben az orvosok jelezték, nem hajlandók annyi ügyeletet vállalni, mint korábban, mert munkájukért nem kapják meg a törvényben járó juttatást. A felsőoktatási „reform” első lépéseként az állami finanszírozású felsőoktatási képzéseken is bevezetik a „fejlesztési részhozzájárulás” névre keresztelt tandíjat. A hallgatóknak 100-150 ezer forintot kell majd fizetniük tanulmányaikért.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.