Egymillióan lehetnek hazánkban, akik – szorosabb vagy lazább szálakkal – kötődnek egyik-másik hazai kisebbséghez. Ugyanakkor 200 ezren vannak azok, akik feliratkoztak a kisebbségi választói névjegyzékre. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) elnöke, Heizer Antal szerint a regisztráltak összlétszáma csak látszólag kicsi. Valójában ez az adat megfelelő választójogi aktivitást vetít előre. Ehhez persze figyelembe kell venni, hogy a 2001-es népszámláláskor 314 ezren vallották meg a biztosoknak, hogy egy adott nemzeti kisebbséghez, illetve a cigány etnikumhoz tartoznak. Azt is tekinteni kell, hogy a legnagyobb magyarországi minoritás, a 6–700 ezres cigányság soraiban az átlagnál jóval magasabb a 18 éven aluliak (a választásra még nem jogosultak) aránya.
A névjegyzékek statisztikáját böngészve két kis lélekszámú kisebbség – ruszinok, örmények – esetében azt látjuk, hogy a feliratkozottak száma jócskán meghaladta azok számát, akik a népszámláláskor az adott kisebbség tagjaihoz sorolták magukat és gyermekeiket. A NEKH elnöke szerint alapos elemzést igényel az okok megállapítása. Nem zárta ki, hogy a népszámláláskor a kisebbségi identitásra vonatkozó kérdésre nem válaszoló mintegy félmillió lakos egy része olyan „rejtőzködő kisebbségi”, aki azért a kulturális autonómia megszervezésében közreműködne.
Heizer Antal örvendetesnek tartja, hogy míg 2002-ben 1843 helyi kisebbségi önkormányzat alakult, addig idén várhatóan jóval több. Ennek előzménye, hogy nyáron 2080 esetben iratkozott fel kellő számú, azaz legalább 30 személy egy adott település kisebbségi névjegyzékére. Igaz: a visszalépések miatt, illetve mert néhol nem tudtak öt képviselőjelöltet állítani, csak 2055 helyi kisebbségi választást tartanak meg, de ez még mindig bő kétszázzal több az eddiginél. Heizer megjegyezte, eredetileg azzal számoltak, csökkenni fog a helyi kisebbségi önkormányzatok száma az új, nehezített választási rendszer – azon belül a választói névjegyzék – bevezetése miatt. Úgy látszik azonban, nem igazolódtak azok a jóslatok, hogy a német, a szlovák vagy a cigány szavazópolgárok nem kérnek a névjegyzékből.
Ám biztosra vehető-e, hogy mindenütt, ahol a választásokat kiírták, meg is alakul majd a helyi kisebbségi képviselő-testület? Mindenesetre a négypárti konszenzussal elfogadott új törvény értelmében ha a szükséges öt képviselőjelölt mindegyike egy-egy érvényes szavazatot kap, létrejött az adott önkormányzat. Heizer szerint aggodalomra nincs ok. Már csak azért sem, mert maguk a jelöltek biztosan fölkeresik az urnákat. Ama kérdésünkre, nem túlzás-e ez a könnyítés – tudniillik, hogy idén már egyetlen választó is megszavazhat egy kisebbségi önkormányzatot –, a NEKH elnöke úgy felelt: a jogalkotó azt kívánta ellensúlyozni ezzel, hogy másutt számos nehezítést vitt a rendszerbe.
Mégis, milyen lesz a tényleges választási kedv, nem csökkenti-e a részvételi szándékot, hogy településenként csupán egy kisebbségi szavazókör lesz, ha a névjegyzékre feliratkozottak száma kevesebb mint 1200? Felhoztuk a pilisszentléleki szlovákok esetét. Ők, mint társult település lakói, arra kényszerülnek, hogy a lakóhelyüktől 8–10 kilométerre található Esztergomba utazzanak fel. Heizer elismerte, hogy ezek a körülmények néhol nagy aktivitástöbbletet igényelnek a választások résztvevőitől. Szerinte nem kizárt, hogy a tapasztalatok ismeretében később itt-ott tovább kell tökéletesíteni a választójogi szisztémát.
Annál inkább felmerül: kellően működnek-e azok a a szűrők, amelyeket a jogalkotó az eddig sűrűn előforduló etnobiznisz – az álkisebbségiek – kiiktatására épített a rendszerbe. Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke arról számolt be: az abaúji térségben csaknem tíz kérdéses, vagyis a közösség szerint álszlováknak tartott önkormányzat számolódhat fel október 1. után. Ezek tagjai ugyanis nem alakítottak jelölőszervezetet. Holott az új ciklusra szólóan kisebbségi civil szervezetek ajánlása nélkül már senki nem lehet ilyen képviselő. De arról is tudunk: két másik kisebbség háza táján botrányosan zajlottak a választási előkészületek. Bizonyos álrománok, álukránok nem riadtak vissza attól, hogy írásban is hamisan valljanak identitásukról. Jelölőszervezetet is találtak maguknak. Állítólag volt olyan román civil szervezet, amely ugyan románokból állt, de álrománokat is indított, hogy riválisainak fölébe kerekedjen. Ne feledjük: a helyi választások a majdan létrehozandó megyei és országos önkormányzatok belső erőviszonyaira is kihatnak.
A választási csalásokat peres eljárásoknak kell követniük – fűzte hozzá mindehhez a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke. Szerinte ha a képviselőjelölt hamisan vallotta, hogy beszéli az adott közösség nyelvét, akkor ez jogi úton megtámadható. Ahogyan az is, ha a jelölt letagadta, hogy egy korábbi ciklusban más kisebbség önkormányzati képviselője volt. Heizer Antal üdvözölte az olyan próbapereket, amilyenre Hartyányi Jaroszlava, az Ukrán Országos Önkormányzat elnöke is készül, az állítólag közéjük furakodni szándékozó álukrán jelöltek miatt.
origo.hu
Csak a legokosabbak érnek el 7 pontot ebben a vegyes műveltségi kvízben
