1956 még nem vált igazi nemzeti ünneppé

Az egykori forradalmárok, a Nagy Imre-féle tradíciókat hangsúlyozó reformszocialisták és az emigráció ’56-os hagyományainak egyesítésére van szükség – jelentette ki Sólyom László Szegeden. – Ha mindez egyesülni tudna most, 1956 ötvenedik évfordulóján, akkor volna arra remény, hogy az évforduló olyan nemzeti ünnep legyen, amilyet mindig is szerettünk volna – mondta az államfő a Szegedi Tudományegyetem ünnepi szenátusi ülésén, amelyet a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (Mefesz) megalakulásának jubileuma alkalmából rendeztek. Szerinte az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója még mindig nem lett igazi nemzeti ünnep. – Könnyű törvényt hozni, piros betűs napot beírni egy naptárba, de akkor lesz egy nap ünnep, ha az ember szívébe fogadja azt, ha azonosulni akar vele – hangsúlyozta. – Nagy hősei nincsenek, de mitikus helyei vannak 1956-nak, ilyen a szegedi egyetem Auditórium Maximuma, ahol a Mefesz megalakult, vagy a Műegyetem aulája, ahonnan elindult a menet a Bem-szoborhoz – közölte. Szerinte ezeket meg kell őriznünk, tisztelnünk kell.
Meskó Zsolt, az 56-os Emlékbizottság művészeti vezetője kijelentette: noha a pártok között politikai viták vannak, ugyanakkor az emberekben megfogalmazódik az igény a békés, tisztességes, méltóságteljes ünneplésre. Közölte: 1956 közös történet, mivel minden család őriz emléket a forradalomról.