A globalizáció visszavág

Munkatársunktól
2006. 10. 23. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

McDonald’s, Starbucks Coffee, Coca-Cola – sorolhatjuk a globalizáció tipikus márkaneveit. A valóság azonban nem ennyire egyértelmű: az amerikai termékek mellett Ázsia is terjeszkedik, mégpedig egyre gyorsuló mértékben. Már Magyarországon is pillanatok alatt juthatunk kínai vagy japán ételekhez, amelyeket futár hoz házhoz, ám ez a jelenség hatványozottan jelentkezik a nyugati, gazdagabb államokban. Futótűzként terjednek a japán típusú rajzfilmek, a mangák, amelyekből a legkisebbektől a felnőttekig mindenki megtalálja a saját ízlésének megfelelőt. Nyugaton egyre népszerűbb a J-pop néven ismert japán könnyűzene – furcsa zenei világgal, vékonyan cincogó énekhanggal. Hollywood pedig már nem irányít, csak követi a trendet, amikor az ünnepelt távol-keleti sztárokat (mint Zsang Zi-ji vagy Michelle Yeoh) szerepelteti a filmjeiben. A témák is átrendeződtek: egyre több film játszódik Keleten (Egy gésa emlékiratai, Az utolsó szamuráj) híres hollywoodi sztárokkal a főszerepekben. A műveket ráadásul már nem Amerikában készítik, Kína, Hongkong vagy Japán a saját pénzét is beleteszi. Nem mellékesen Amerikában felfedezték a buddhizmust: manapság igen „trendi” vallási okokból vegetáriánusnak lenni s a fengsuj törvényei alapján berendezni a lakást. Persze mindez csak gyenge utánzata a valódi keleti gondolkodásnak, de jelzésértékű, hogy nagyon divatos. Az ipar sem kerüli el sorsát, hiszen a híres-neves kaliforniai Szilícium-völgy mára elbújhat az indiai Bangalore környékén kiépült információtechnológiai park mellett, az amerikai autógyárak pedig irigykedve bámulhatják a Nagoja mellett felépült, 300 ezer embernek otthont adó Toyota Cityt.
Eközben a Távol-Kelet gyakorlatilag csak folytatja évezredes hagyományait, éli az életét, és várja a meszsziről jött vendégeket. A tibeti Potala Palota, a kambodzsai Angkor Vat vagy a vietnami Mekong deltája vonzza a nyugati turistákat, akik – ha már ott vannak – bele is szeretnek Ázsiába. A néhány évtizeddel ezelőtt még rendkívül elmaradott és kifejezetten szürke Kína mára a világ egyik szórakoztató-központjává vált. Egyelőre még nem teljesen egyértelmű, de néhány év múlva valószínűleg már az lesz: az újdonságot, a dinamizmust, a világ jövőjét jelentő elképzeléseket nem Amerikában, hanem Ázsiában találjuk meg.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.