McDonald’s, Starbucks Coffee, Coca-Cola – sorolhatjuk a globalizáció tipikus márkaneveit. A valóság azonban nem ennyire egyértelmű: az amerikai termékek mellett Ázsia is terjeszkedik, mégpedig egyre gyorsuló mértékben. Már Magyarországon is pillanatok alatt juthatunk kínai vagy japán ételekhez, amelyeket futár hoz házhoz, ám ez a jelenség hatványozottan jelentkezik a nyugati, gazdagabb államokban. Futótűzként terjednek a japán típusú rajzfilmek, a mangák, amelyekből a legkisebbektől a felnőttekig mindenki megtalálja a saját ízlésének megfelelőt. Nyugaton egyre népszerűbb a J-pop néven ismert japán könnyűzene – furcsa zenei világgal, vékonyan cincogó énekhanggal. Hollywood pedig már nem irányít, csak követi a trendet, amikor az ünnepelt távol-keleti sztárokat (mint Zsang Zi-ji vagy Michelle Yeoh) szerepelteti a filmjeiben. A témák is átrendeződtek: egyre több film játszódik Keleten (Egy gésa emlékiratai, Az utolsó szamuráj) híres hollywoodi sztárokkal a főszerepekben. A műveket ráadásul már nem Amerikában készítik, Kína, Hongkong vagy Japán a saját pénzét is beleteszi. Nem mellékesen Amerikában felfedezték a buddhizmust: manapság igen „trendi” vallási okokból vegetáriánusnak lenni s a fengsuj törvényei alapján berendezni a lakást. Persze mindez csak gyenge utánzata a valódi keleti gondolkodásnak, de jelzésértékű, hogy nagyon divatos. Az ipar sem kerüli el sorsát, hiszen a híres-neves kaliforniai Szilícium-völgy mára elbújhat az indiai Bangalore környékén kiépült információtechnológiai park mellett, az amerikai autógyárak pedig irigykedve bámulhatják a Nagoja mellett felépült, 300 ezer embernek otthont adó Toyota Cityt.
Eközben a Távol-Kelet gyakorlatilag csak folytatja évezredes hagyományait, éli az életét, és várja a meszsziről jött vendégeket. A tibeti Potala Palota, a kambodzsai Angkor Vat vagy a vietnami Mekong deltája vonzza a nyugati turistákat, akik – ha már ott vannak – bele is szeretnek Ázsiába. A néhány évtizeddel ezelőtt még rendkívül elmaradott és kifejezetten szürke Kína mára a világ egyik szórakoztató-központjává vált. Egyelőre még nem teljesen egyértelmű, de néhány év múlva valószínűleg már az lesz: az újdonságot, a dinamizmust, a világ jövőjét jelentő elképzeléseket nem Amerikában, hanem Ázsiában találjuk meg.

Hamarosan találkozhat Donald Trump és Orbán Viktor