Bocsánatot kért, majd vádaskodott a kormányfő

A miniszterelnök a parlamentben ugyan bocsánatot kért a hazugságért, illetve az emlékezetes balatonőszödi beszédében elhangzott nyers és indulatos szavakért, de visszautasította, hogy az emberek félrevezetésével és adatok meghamisításával nyert volna választást tavasszal. A Fidesz szerint Gyurcsány Ferencnek személyesen kell viselnie a felelősséget, tehát egyetlen lehetősége a lemondás.

Bocsánatot kért tegnap a parlamentben a kormányról döntő bizalmi szavazás vitájának expozéjában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azért, mert hazudott, és mert nyers és indulatos kifejezéseket használt a nyilvánosságra került őszödi beszédében. Ugyanakkor visszautasította azt, hogy csalárd módon szerezte meg a kormányzati felhatalmazást, és hogy adatokat hamisított, valamint tudatosan félrevezette, becsapta az embereket. A miniszterelnök elismerte felelősségét az előző kormány tevékenységéért (vagy inkább azért, ahogy ő fogalmazott őszödi beszédében, hogy másfél évig nem csinált semmit). Gyurcsány szerint abban a bizonyos beszédben a hazugság a szembenézés halogatása, a bátortalanság volt, mert hagyta, hogy fennmaradjon az a látszat, hogy „nagyobb teljesítmény nélkül is lehet magasabb jövedelemre is szert tenni”.
Gyurcsány Ferenc azért is sajnálatát fejezte ki, mert a beszéd „akarva-akaratlanul ürügyül szolgál a harmadik Magyar Köztársaság alkotmányos rendje elleni ellenzéki támadáshoz”. – Nincs szükség új rendszerváltásra! – hangoztatta. Felszólalásában ugyanakkor antidemokratikus törekvésekkel vádolta meg az ellenzéket. Azt állította, hogy az általa vélelmezett, az egész magyar politikára kiterjedő hazugság fő oka a magyar jobboldalon 1998 környékén meghatározóvá vált álláspont. Szerinte ezt olyan mondatok jellemzik, mint például: „kommunista kutyából nem lesz demokratikus szalonna”, vagy hogy „a haza nem lehet ellenzékben”, illetve „a baloldal, amikor tehette, mindig rárontott a nemzetére”. Úgy vélte, ez a demokratikus kultúra sérelme, és ebből fakad a hazugságok politikája.
Gyurcsány Ferenc több hazugságmódot is felsorolt, amelyeket az ellenzékkel társított. Elsőként a hazug vádat, mint például a százszázalékos gázáremelés, amelyre „menekülő védekezésként” a nem lesz gázáremelés a válasz. Említette még a hazug nyelvet, ennek segítségével lesz az önkormányzati választásból népszavazás. Felsorolta még a túlzó ígéretek politikai hazugságát, mint például a 400 vagy 50 százalékos béremelés. Szerinte ezt is az ellenzék követte el. Megemlítette azt is, hogy a kormányoldal is esett a politikai hazugságok csapdájába, ám szerinte ennek beismerését tartalmazza az őszödi beszéd. Gyurcsány úgy vélte, van ok kritikára vele szemben is, ám szerinte ez őt csak türelmetlensége, „oktalan hitbuzgósága” és amiatt érheti, hogy kialakult az az érzés: a miniszterelnök érzéketlen. Gyurcsány beszéde utolsó harmadában ismét az ellenzékkel foglalkozott. Azt állította, hogy a Fidesznek nincs programja, majd fél percre rá pedig azt, hogy az ellenzék programja 2500 milliárd forinttól fosztaná meg az országát, és az maga a gazdasági, társadalmi csőd politikája. A kormányfő szerint a bizalmi szavazás nem arról a kérdésről szól, hogy Gyurcsány vagy Orbán, hanem arról, engedjük-e, „hogy a parlamenti kisebbség támadást intézzen az alkotmányos rend ellen”. – A cél világos: kicsikarni az előre hozott választásokat, a kormányoldallal szemben kétharmados többséget elérni, és új alkotmányt kérni – mondta. – Új alkotmányt, Orbán Viktor szája íze szerint – tette hozzá.
Gyurcsány Ferenc zárszavában elismerte, hogy a miniszterelnöknek két parancsolója van: a lelkiismerete és a parlament. Kifejtette: ha többséget kap, akkor folytatják, ám „nem ugyanúgy, mint eddig”. A radikalizmus helyett önvizsgálatra és önmérsékletre van szükség – vélte.