Egy egyetemista fiatalember édesapja és egy fiatal férfi brutális rendőri eljárásról számolt be tegnap a képviselők előtt. Az emberi jogi bizottság a szeptember 18–20. közötti napok utcai eseményeit elemezte. A garázda, botrányos eseményekben részt nem vevő fiatalok és hozzátartozóik beszéltek megaláztatásaikról.
Mindez kiegészült Pelle Andreának, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogászának közlésével. Az ügyvédnő azt mondta: a bizottsági ülés helyszínéül szolgáló Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben kegyetlenül bántak az előzetes letartóztatás után oda szállított foglyokkal. A raboknak terpeszállásba kellett állniuk például, s ha a terpesz nem volt megfelelő, az őr kirúgta a foglyok lábát. Ordított velük, ütlegelte őket. Az ügyvédnő javasolta: a bizottság az intézet ipari kamerájának felvételei alapján győződjön meg a történtekről.
Csere László vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka bejelentette, hogy már előző nap vizsgálatot rendelt el az internetről szerzett hasonló információk nyomán. Hozzátette, a Legfőbb Ügyészség nem tapasztalt semmilyen törvénysértést a munkájukban.
Súlyos kritikával illette a rendőrség egyes megnyilvánulásait Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke is. Szerinte a mostani drámai történések felhívták a figyelmet a hazai büntetőeljárások néhány tarthatatlan vonására. Egyebek közt arra, hogy a rendőrség és az ügyészség az elfogadhatónál sokkal gyakrabban javasolja a gyanúsítottak előzetes letartóztatását. A bíróság pedig az esetek 90 százalékában elrendeli az előzetest. Most ennél valamivel még jobb is az arány, mert a gyanúsítottaknak csak a 85 százalékát tartóztatták le. Ez is rengeteg. A másodfokú bíróság – a jogvédők közös fellépése után – a letartóztatottak többségét kiengedte.
Kőszeg felvetésére az igazságügyi tárca államtitkára, Kondorosi Ferenc úgy reagált: már kezdeményezte, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács végezzen minden ügyre kiterjedő elemzést, milyen indokkal és mennyi időre rendelik el a bírák a letartóztatást. A Magyar Helsinki Bizottság elnöke említette meg azt is: érdemes lenne parlamenti vizsgálóbizottságot létrehozni az ügyben. Varga József, a Fidesz képviselője kérte ezután azt: szavazzanak róla, hogy az emberi jogi bizottság kezdeményezi a bizottság felállítását. A szavazás elmaradt ugyan, Gusztos Péter (SZDSZ) azonban úgy nyilatkozott: nem fogják megakadályozni a vizsgálódást.
Mindez még árnyalhatja a demokratikus jogállamról, a hazai emberi jogi gyakorlatról, s a büntető igazságszolgáltatásról kialakult képet. Ehhez már tegnap hozzájárult a Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvédje, Arató Balázs példatára. A jogász sérelmezte, hogy a hatóság több alkalommal nem értesítette a védőt, vagy olyan időpontban tájékoztatta, hogy az ügyvéd már nem tudott részt venni a gyanúsított kihallgatásán. Elhangzott az is: az elsőfokú bíróságnak a fellebbviteli fórum által később megsemmisített egyik döntése szerint az egyik személy azért tekinthető garázdának, mert annak megfelelő volt a ruházata, a megjelenése.
Bene László országos rendőr-főkapitány bejelentette, hogy a testület berkeiben belső vizsgálat zajlik. Emellett 28 rendőr ellen az ügyészség folytat büntetőeljárást. A tábornok nem értett egyet az általánosító, elmarasztaló véleményekkel, és visszautasította a rendőrök megbélyegzését. Elmondása szerint az állomány tagjainak többsége 22–28 év közötti fiatal. Közülük 186 megsérült. Eljárásuk túlnyomórészt jogszerű, sőt áldozatos volt, hiszen a közbiztonság, a köznyugalom védelmét szolgálták eddig soha nem tapasztalt feltételek között. Lenkovics Barnabás ombudsman úgy fogalmazott: „mindenki a mundér becsületét védi, és magyarázkodik”, ez pedig nem megoldás.
origo.hu
Mindenki csinálja, pedig rég betiltották: ön tisztában van ezzel a törvénnyel?
