Egyéves börtönbüntetés vagy 45 ezer euró bírság szabható ki a francia alsóház elképzelése szerint arra, aki tagadja az örmények elleni népirtás tényét. Jereván szerint a törökök 1915-ben szabályszerűen kivégeztek másfél millió örményt, ám Ankara ezt tagadja, szerinte a harcokban mindkét félnek voltak áldozatai. A párizsi szocialisták által benyújtott tervezetre 106 képviselő igennel, 16 pedig nemmel szavazott, ám a törvény életbelépéséhez a szenátus és az elnök jóváhagyása is szükséges. Jacques Chirac hozzáállásáról mindazonáltal sokat elárul, hogy Sarkozy belügyminiszterhez hasonlóan többször is sürgette Ankarát, változtasson hozzáállásán az örmény kérdés ügyében.
Törökország a jelek szerint megértette az üzenetet, ami valójában azt sugallja, a jelen körülmények között ne is álmodjon az EU-tagságról.
*
A törökök haragja részben persze érthető, hiszen nem csupán a uniós kritériumokat kell teljesíteniük, hanem szinte a teljes európai lakosságot és politikai elitet meg kell győzniük arról, miért is érné meg tagságuk az európai országok közösségének. Eszközeik azonban nem túl kifinomultak, elég csak arra gondolni, hogy Ankara a mai napig nem ismeri el az Európai Unió egyik tagállamát, a 2004-ben csatlakozott Ciprust. A párizsi nemzetgyűlési döntésre reagálva török tisztségviselők úgy reagáltak, miközben tőlük a szólásszabadság védelmét várják, Franciaország épp az ellenkező irányba halad. Recep Tayyip Erdogan kormányfő ráadásul azt mondta: a franciák jobban tennék, ha saját múltjukon gondolkodnának el, elvégre Párizs a második világháború utolsó évében, 1945-ben Algériában valóban népirtást hajtott végre.
Catherine Colonna francia Európa-ügyi miniszter a nemzetgyűlési vitában felszólalva hangsúlyozta: a kormány nem támogatja a törvényjavaslatot. Jacques Chiracot idézve hozzátette: „Nem a törvényeknek kell írniuk a történelmet.” Christine Lagarde külkereskedelmi miniszter szerint pedig a francia–török kereskedelmi kapcsolatok kerülhetnek veszélybe a törvény elfogadásával – jelentette az MTI.
Olli Rehn, az Európai Unió bővítési biztosa még hétfőn úgy vélekedett, hogy elfogadása esetén a francia törvény a várttal ellentétes hatást vált majd ki, s árt az Európai Unió és az uniós tagságra pályázó Törökország kapcsolatainak. Azok erőfeszítései is veszélybe kerülhetnek, akik Törökországban komoly és tisztességes vitát szeretnének nyitni a kérdésről – tette hozzá.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke ezen a héten arra hívta fel a figyelmet, hogy az örmény holokauszt elismerése nem szerepel az európai uniós csatlakozás tizenhárom évvel ezelőtt Koppenhágában elfogadott kritériumai között.
origo.hu
Cserpes Laura: „Abban a pillanatban egy perc alatt váltam felnőtté”
