Levette tegnap a napirendről az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága a Nemzeti Földalapot ellenőrző bizottság tagjainak újraválasztását. Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság fideszes elnökének indoklása szerint a tagok megválasztásának elhalasztása a bizottság szocialista alelnökének kérésére történt, tekintettel arra, hogy lapunk hírt adott arról, hogy a földalap nagyarányú termőföldeladásokra készül. Herbály Imre, a bizottság szocialista alelnöke szerint ugyanakkor az, hogy az ülés előtt alig egy órával kérte a napirendi pont levételét, nincs összefüggésben a napvilágra került hírekkel, csupán a bizottság tagjai körül kialakítandó konszenzus érdekében kért halasztást.
Teljes egyetértés alakult ki ugyanakkor a kormánypártok és az ellenzék között arról, hogy hazánk ne fogadjon el idő előtt olyan törvényt, amely lehetővé tenné a génmanipulált (GMO) növények termesztését Magyarországon. Mindez akkor derült ki, amikor a képviselők a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakértői által előterjesztett törvénytervezetről nyitottak vitát, amely szabályozná a hagyományos és a génkezelt fajták együttes jelenlétét.
A törvénytervezet elkészítésének előzménye, hogy az Európai Bizottság – miután az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal tavaly kifogásokat emelt a magyar szabályozás ellen – szeptember 18-án tárgyalt arról a csatlakozási védzáradékról, amely eddig lehetővé tette Magyarország számára, hogy tilalommal korlátozza a génmanipulált növények termesztését. A bizottság végül úgy döntött, hogy maradhat az a védzáradék, amely tiltja a MON810 jelű génkezelt kukoricafajta itthoni termesztését és forgalmazását, ugyanakkor az unióban jelenleg több génmódosított kukoricafajta engedélyezése is folyamatban van. Ezek távol tartása már nem oldható meg a védzáradékkal, ezért szükséges hazánknak is törvényben szabályozni a GMO-növények termesztését és forgalmazását – állapítja meg érvelésében az FVM.
A mezőgazdasági bizottság tegnapi ülésén jelenlévő több liberális és szocialista képviselő egyetértésétől kísérve, Font Sándor egyértelműnek ítélte, hogy a GMO-fajták hazai bevezetésének legfőbb támogatója a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és személyesen Kóka János gazdasági miniszter. Karsai József szocialista, Kis Zoltán liberális és Ángyán József fideszes képviselő egyaránt azt hangoztatták, hogy a törvény elfogadása az egészségügyi és környezeti kockázatok mellett, óriási versenyhátrányba hozza hazánkat, hiszen éppen azon uniós tagországok szeretnék szerződésben garantálni a GMO-mentességet, amelyek most ráerőltetnék hazánkra a génmanipuláltnövény-termesztést. A mezőgazdasági bizottság végül visszaküldte a minisztériumnak átdolgozásra a törvény tervezetét.
A miniszter a korlátozás mellett. Hazánk genetikailag módosított növényektől mentes országnak számít, ezt mindenképpen szeretnénk megőrizni, amíg lehet – jelentette ki lapunknak az év első felében adott interjújában Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. A szaktárca vezetője szerint a génmentes növények termesztése egyrészt anyagi hasznot hoz, másrészt nem lehetünk meggyőződve arról, hogy a GMO-termékek nem ártalmasak az állati és az emberi szervezetre. Gráf József az interjú során még úgy látta: hazánkban a kategorikus tiltás helyett az ésszerű korlátozás a megoldás. Figyelembe kell venni azt is, hogy a világ növénytermesztésének 25-30 százaléka már génmódosított növényekre épül. Az Európai Bizottság jó néhány GMO-fajta köztermesztésbe vonását engedélyezte már, ráadásul több szomszédunk is génmódosított vetőmagot használ, csak ezt nem ismeri be a nyilvánosság előtt – jelentette ki a miniszter.
origo.hu
Megkérdezték Ruszin-Szendi Romuluszt, hogy valóban dicsőítette-e Ukrajnát a NATO ülésein – videó
