Felháborodás a Vajdaságban

A vajdaságiak nem ilyen alkotmányt akarnak. Az alaptörvénybe – amelyet a 28-án és 29-én megtartandó referendumon kellene Szerbia polgárainak elfogadniuk – az alkotmányozó nem építette be sem Újvidék, sem a kisebbségi szervezetek javaslatait.

Sebestyén Imre
2006. 10. 04. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szlobodan Beljanszki, a Vajdasági Ügyvédi Kamara elnöke nem kertelt: a Vajdaság csupán látszatautonómiát kap a javasolt alkotmánnyal. Hamisak ugyanis azok a belgrádi állítások, hogy a tartomány lényegi pénzügyi vagy gazdasági autonómiát kap, ha a polgárok elfogadják az okmányt.
A tartományi vezetés még nem döntött, hogy a referendum bojkottjára szólítsa-e fel a lakosságot, de a magyar pártok e kérdésben már határoztak. A Vajdasági Magyar Szövetség ugyan nem javasolja a bojkottot, de világosan közölte álláspontját, hogy nem támogatja az alkotmányjavaslatot, s igyekszik felvilágosítani a polgárokat, hogy miért nem. Lelkiismeretükre bízza, szavaznak-e, s ha igen, hogyan. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt a bojkottot vagy a nemmel való szavazást választotta, mint a többi magyar párt is. Mindkét lehetőség elutasítást jelent. Szorgalmazza továbbá, hogy a vajdasági magyar pártok követelésük érvényesítése céljából lépjenek kapcsolatba az autonómiáért küzdő, Nenad Csanak-féle Vajdasági Szociáldemokrata Ligával (LSV), valamint az okmányt ugyancsak elvető Liberális Demokrata Párttal, hogy együtt tegyenek felhívást akár a bojkottra, akár nemmel való szavazásra.
„Állítsuk meg az alkotmányt! Védjük meg a Vajdaságot!” – áll az LSV röplapjain. Gazdasági autonómia nem lehetséges politikai nélkül, hangoztatja a párt. Szerinte az új alkotmány alapján is a Vajdaság gyarmat marad. Az LSV folytatja az aláírásgyűjtést is az autonómia megszerzéséért.
Már nem is rejtik véka alá, hogy a belgrádi demokratikus pártok gyakorlatilag feláldozták a Vajdaságot – s nem is esett nagyon nehezükre –, hogy megnyerjék a radikálisok támogatását. A Szerb Radikális Párt ugyanis csak akkor fogadja el az alkotmányt, ha a Vajdaság „nem lesz állam az államban”. Vojiszlav Kostunica kormányfő pártjának pedig nagyon fontos volt mielőbb nyélbe ütni az okmányt, hogy belefoglalhassák immár a demokratikus, nem milosevicsi Szerbia alkotmányába: Koszovó Szerbia része, mielőtt még döntés születne státusáról. A Borisz Tadics vezette Demokrata Párt partner volt ebben. (Mellesleg ehhez a párthoz tartozik a vajdasági kormányfő, Bojan Pajtics, aki a vajdasági vezetés és a demokrata pártvezetés között próbál egyensúlyozni.)
Koszovó ugyan benne van alkotmányban, de a koszovói albánok nem szavaznak a referendumon. Szerbiának Koszovó kell, de polgárai már nem. Az albánság egyébként hevesen tiltakozott, hogy Koszovó bekerült a szerb alkotmányjavaslatba, a nemzetközi közösség szerint sem járul ez hozzá a gyorsabb rendezéshez. Csanak közben kijelentette, hogy Koszovó elvesztésével Szerbia csak nyerne. Katasztrófa lenne számára, ha Koszovó maradna.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.