Győz az iparűzési adó?

Feltámadóban van a korábban sokak által temetett iparűzési adó, az Európai Bíróság (EB) ugyanis tegnap rábólintott a magyar adónemhez hasonló olasz adó, az IRAP fenntartására. Az ítélet komoly csalódás a vállalkozások számára, amelyek közül sokan az adó-visszatérítés reményében jogi úton támadták meg az adófizetés jogszerűségét, most azonban visszavonulót fújhatnak. Ráadásul egyelőre úgy tűnik, hogy a kormány az iparűzési adó megtartása esetén is bevezeti az ingatlanadót.

Kiss Roland
2006. 10. 03. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tegnapi EB-ítélet azért érte hideg zuhanyként a cégeket, mert az IRAP ügyében korábban két főtanácsnoki indítvány is született, amelyek közösségi jogba ütközőnek minősítették az olasz adót. Bár a döntés jó hír az olasz kormánynak – az IRAP-ból évente közel 30 milliárd eurós bevétel származik –, a fordulat kevésbé örömteli a vállalkozások, köztük a magyar cégek számára: őket természetesen nem az irap, hanem a magyar iparűzési adó (ipa) sorsa érdekli, az EB tegnapi döntése azonban – a lapunknak nyilatkozó szakértők egyöntetű véleménye szerint – előrevetíti a magyar ügyben néhány éven belül esedékes EB-ítéletet. Vagyis megmaradhat az iparűzési adó.
Ismeretes: a közösségi jogi fórumon jelenleg két magyar kérelem is vitatja az iparűzési adó jogszerűségét. Tény, hogy a magyar ügyben még főtanácsnoki állásfoglalás sem született, az EB pedig legkorábban jövőre, de lehet, hogy 2008-ban ítélkezik az ipa felett. Az elutasításban bízva azonban sok magyar vállalkozás támadta meg az adófizetés jogszerűségét közigazgatási vagy bírósági úton. A cégek tegnap még azon tanakodtak, hogy mely keresetek esetében jár vissza a befizetett adó, ma azonban már az a fő kérdés, hogy mi lesz az ipa ellen irányuló perek sorsa. Ezek berekesztése esetén a felperes vállalkozásokra hárulnak a perköltségek, azok pedig, akik előre ittak a medve bőrére, komoly bírságokra számíthatnak. Közleményében a KPMG adómenedzsere is az eddigi kezdeményezések rendezését javasolja, mivel ezek valószínűleg jogosulatlan visszatérítési kérelemnek bizonyulnak. Gombkötő Bálint szerint minden további lépés az ipával szemben komoly kockázatot rejt magában.
A magyar cégek felett persze csak akkor csapnak össze a hullámok, ha az EB majd valóban rábólint az iparűzési adó fenntartására is, jogilag ugyanis az IRAP-döntés semmire nem kötelezi a testületet. Elutasítás csak akkor várható, ha az EB forgalmi típusú adónak minősíti az ipát, a közösségi szabályozás szerint ugyanis ilyenből csak egy létezhet a tagországokban, ez pedig mindenhol az áfa. Ezért is fontos, hogy a tegnapi határozattal az EB egyben pontosította a forgalmi adó meghatározását. Az, hogy az adó tárgyát termékekhez vagy szolgáltatásokhoz kötődő ügyletek képezik, s hogy az adó a termelés és a forgalmazás minden szakaszában érvényesül, a magyar iparűzési adóra is igaz lehet, ezek tehát az elutasítást valószínűsítik. Egy adónem azonban csak akkor ellentétes a közösségi joggal, ha további két vonás is igaznak bizonyul rá. Márpedig sem az IRAP, sem a magyar ipa esetében nem állja meg a helyét, hogy az adó arányos a termék vagy szolgáltatás vételárával. Míg ugyanis az áfa esetében pontosan tudható, hogy az egy termék árának 20 százalékát teszi ki, az ipa nem jelenik meg ilyen világosan a vételárban. Fontos az is, hogy mind az IRAP, mind az ipa vonatkozik a termelés és értékesítés minden szakaszára, vagyis az adóteher a folyamat során mintegy „felhalmozódik”, s nem vonható le oly módon, hogy végül a fogyasztóra háruljon, ahogy ez az áfánál történik – avatta be lapunkat a kérdés részleteibe Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers adóosztályának cégtársa.
Emlékezetes, hogy korábban a kormány az iparűzési adó kivezetésével indokolta az ingatlanadó szükségességét. Lapunk kérdésére Zara László, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke közölte: a tegnapi döntés valóban az ipa megmaradásának irányába mutat, ezzel azonban okafogyottá válik az ingatlanadó kivetése. A szakember hozzátette: megbízható országos nyilvántartás hiányában nem reális célkitűzés, hogy az adót már 2008-ban kivessék, ennyi idő ugyanis nem elegendő az adatbázis előkészítésére. Lapunk ez irányú kérdésére a pénzügyi tárcánál csak azt erősítették meg, hogy a kormány nyári döntésének megfelelően hatályon kívül helyezték az ipa korábban már törvénybe foglalt 2008-as kivezetését. A Napi Gazdaság megkeresésére azonban bőbeszédűbbnek bizonyultak a minisztérium sajtóosztályán, laptársunknak ugyanis kifejtették: az ipa sorsától függetlenül 2008 elején mindenképpen bevezetik az ingatlanadót.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.