Miközben Magyarországon az adó- és járulékemelések jegyében telik a 2006–2007-es időszak, a környező államokban pontosan az ellenkező irányba halad a gazdaságpolitika. Az utóbbi években több helyen egykulcsos adót vezettek be. Ennek mértéke Szlovákiában 19, Romániában 16 százalékos, igaz, utóbbiban ez alól kivétel az áfa, amely 19 százalékos. A lengyel kormány is a még háromkulcsos szja-rendszer átalakítását tervezi: 2009-től a 19, 30 és 40 százalékos kulcsot 18 és 32 százalékos mérték váltaná fel, valamint csökkentik a foglalkoztatást terhelő adókat is. Korábban a cseh kormány is egykulcsos, 15 százalékos jövedelemadó bevezetését fontolgatta.
Az új szabályozás Magyarországon is rejt egy könnyítést a vállalkozások számára: egyes, 2007. január elseje után vásárolt és később nyereséggel értékesített részesedések után a holdingok nem kötelesek megfizetni a 16 százalékos társasági nyereségadót. Ez az adókedvezmény a befektetők szemében nem képes ellensúlyozni az új adók bevezetését, főleg, hogy a nyári adóboom üzenete világos volt: az állam bármikor a cégek zsebébe nyúlhat. Abban, hogy Magyarország adóparadicsom lehet, az adóhatóság sem bízik, a jövőben ugyanis nagyobb figyelmet fordítanának a transzferárak vizsgálatára. Az ilyen elszámolóárak révén igyekeznek a cégek úgy átcsoportosítani a jövedelmüket, hogy a legnagyobb eredményt alacsony adóterhelésű országokban mutassák ki.
Globál Nógrádi Györggyel – Színt vallottak a brüsszeli politikusok
