Amennyiben az emberiség energiafelhasználása változatlan mértékű marad, a világ jelenleg feltárt kőolajkészletei 35 évre, földgázkészletei 47 esztendőre, szénkészletei pedig 203 évre lesznek elegendők. A környezetvédelmi szempontok mellett érthető tehát, hogy az Európai Unió 2002-ben a tagországok számára kötelezően előírta, hogy jóval kevesebb energiát felhasználó épületeket kell létesíteni. Ez többféleképpen valósítható meg. Részben úgy, hogy az épületszerkezetekkel szemben szigorúbb előírásokat határozunk meg.
Ugyanakkor a szabályozás új elemeként – s hazánkban ez még nem lépett életbe – meghatározták az épületgépészeti rendszerek veszteségeit is tartalmazó, s többek között az épület meleg víz és villamosenergia-felhasználását is figyelembe vevő összesített energetikai mutatót – tájékoztatta lapunkat Farkas Pál építészmérnök, a Lambda Systeme Kereskedelmi Kft. fejlesztési vezetője.
A szakember érdeklődésünkre elmondta: a mutató alapján energiaosztályokba sorolják majd az épületeket, s energiatanúsítványt állítanak ki az adott ingatlanokról. A tanúsítvány az adott épület által használt energiaforrás előállításának költségeit és környezeti hatásait is figyelembe veszi.
Egy gáztüzelésű kazán ebből a szempontból például kedvezőbb elbírálást kap, mint a villannyal működő. S a besorolás javítható azzal is, ha az épület ugyan többet fogyaszt, de a tulajdonos megújuló, alternatív energiaforrást alkalmaz, például biomasszát, illetve geotermikus, szél- vagy napenergiát.
Kérdés persze, hogy a magyar állam támogatja-e majd, s ha igen, milyen mértékben az ilyen technológiai megoldások térnyerését. Az eredeti elgondolás alapján az épületekre vonatkozó új energetikai követelményrendszert kötelezővé tévő jogszabály idén január 4-én lépett volna elméletileg hatályba.
Ez elmaradt, várhatóan csak egy-két esztendő múlva történik meg, de attól fogva a benyújtott építésiengedély-kérelmeknek már garanciát kell tartalmazniuk arról, hogy az épület betartja majd az előírásokat. A szóban forgó szabályozás az új és – néhány korlátozással – a felújításra váró épületekre is vonatkozik majd. Legalábbis a tervek szerint.
A rendelkezés alapján a korábban épült lakásokhoz is mellékelni kell majd az energiatanúsítványt, ha a tulajdonos értékesíteni szeretné azt, illetve bérbe akarja adni. Egy ingatlan értékét eddig az is befolyásolta, hogy hol fekszik, mekkora a mérete, s milyen állapotban van.
Ám hamarosan az is sokat nyom majd a latban, hogy mekkora az épület üzemeltetési költsége, amire választ ad majd az energiatanúsítvány. Az új szabályozás életbe lépése után a kereskedők kínálatában is átrendeződés várható: például egyre korszerűbb falazóanyagokat dobnak majd piacra.

Kamasz hősök mentettek életet a síneknél Piliscsabán