Kezdődik az adókeringő

Ahogy arra számítani lehetett, az adócsomag bevezetése után sokan keresik majd a kiskapukat – egyelőre úgy tűnik, nem eredmény nélkül. Egyes jogszabályok betartása azonban minden hátsó szándék nélkül is nehézkesnek ígérkezik.

Egyelőre úgy tűnik, a vállalkozásokat nem hatotta meg a szeptember elseje óta létező négyszázalékos különadó „népi” elnevezése, és nem kérnek a kötelező szolidaritásból. A teher kikerülése érdekében mind többek fejében vetődik fel a külföldi cégalapítás gondolata. Azon cégek, amelyek tevékenységük jelentős részét a határokon kívül végzik, egy külföldi leányvállalat alapításával is jól járhatnak, az onnan származó osztalékot ugyanis nem terheli sem a társasági, sem a különadó, utóbbi pedig még a külföldi telephelyen képződő nyereségre sem vonatkozik. A minimum járulékalap is kiskapuk felkutatására ösztönözte a cégek egy részét: a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetés alól egyes hírek szerint sokan munkaerő-kölcsönzéssel igyekeznek kibújni. Akár úgy is, hogy egy másik vállalkozást alapítanak, és onnan visszabérlik saját korábbi dolgozóikat. Bár ez az adó- és járulékfizetés tekintetében igen előnyös, érdemes tudni, hogy törvénybe ütközik, ha a dolgozó az utóbbi fél évben a kölcsönbe vevő munkatársa volt, vagy ha a két cég tulajdonosi kapcsolatban van egymással.
Egyelőre nem tudni, e kiskapukon át hány magyar vállalkozó menekül el a növekvő terhelés alól, az azonban bizonyos, hogy egyes paszszusok alkalmazása körül már hónapok óta folyik a vita. A jövőre életbe lépő elvárt adó ugyanis sokak szerint lehetetlenné teszi a veszteségek elhatárolását, vagyis, hogy egy esetleges veszteség a következő öt év során elszámolható legyen az adófizetésnél. Az elvárt adó lényege az, hogy amennyiben a társasági adó alapja nem éri el az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett összes bevétel két százalékát, akkor az adófizetés e bevételrész után kötelező. Vagyis megszűnik a negatív adóalap, ezért érdemes idén minél nagyobb arányban elhatárolni a korábbi veszteségeket, nehogy azok veszendőbe menjenek – véli több szakember. A pénzügyi tárca szerint ugyanakkor e számítási mód nem írja felül a társasági adóalap mértékét, a jövőben ugyanis két adóalap lesz forgalomban: a társasági és az elvárt adó alapja.
Dilemma elé állítja a vállalkozásokat az a rendelkezés is, miszerint a céges telefon magáncélú használata adóköteles bevételnek minősül. Elkülönítésre nincs lehetőség, ezért az összes telefonhasználat 20 százaléka minősül magáncélúnak, a törvényből azonban nem derül ki, pontosan hogyan is történjen a szortírozás. Nem várható el, hogy a foglalkoztató minden hívást felügyeljen, azok utólagos ellenőrzése pedig a revizorokat is komoly feladat elé állítaná. Az, hogy az ellenőrök végeznek-e próbahívásokat, valamint hogy ezt milyen eredménnyel teszik, egyelőre szintén a jövő kérdése.