Kórházbezárás és magánosítás az új tervben

Fenntarthatóság címén a kórházak számának jelentős csökkentését, a megmaradtak felének gazdasági társaságba kényszerítését, 15 százalékának privatizációját tervezi az államreform-bizottság. Draskovics Tiborék egy sor egyéb lefaragást is terveznek – ez olvasható ki az Index hírportál által megszerzett egészségügyi vitaanyagból.

Az államreform-bizottság magyar egészségügyi reformról szóló munkadokumentuma mindenekelőtt a finanszírozás átalakítását sürgeti az ágazatban. Kiderül, a kormány szakértői a hazai biztosítási piac megnyitása mellett törnek lándzsát, sürgetik az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral tökéletesen egyenrangú 8-10 profitorientált biztosító megjelenését. A finanszírozási reform része lenne, hogy minden állampolgárnak kötelező volna betegbiztosítással rendelkeznie. Itt arra hivatkoznak, hogy számításuk szerint hazánkban 1,3 millió ember esetében bizonytalan, hogy jogosult-e ellátásra. Ezzel összefüggésben bevezetnék az egyéni számlavezetés kényszerét, felbruttósítanák a kereseteket, beleértve a nyugdíjakat is.
Világossá teszi a Draskovics vezette államreform-bizottság mun-kaanyaga: a belátható jövőben működésre nem szabad a jelenleginél többet költeni.
*
Az egészségügyi célú közkiadások 2010-ig szóló befagyasztását tökélte el a második Gyurcsány-kormány, méghozzá a 2004-es szinten. Az Egészségbiztosítási Alap kiadásait GDP-arányosan kilenc százalékponttal csökkentenék 2009-ig. Az ágazati összkiadáson belül három százalékkal csökkentenék a gyógyszerközkiadásokat, érezhetően lefaragnák a járóbeteg-ellátás költségeit is.
„Egymillió rokkant országaként” kommentálja az Index internetes lap azt, amit az általa megszerzett munkaanyag ismertet, tudniillik hogy rokkantság címén nyugdíjat, járadékot 1,063 millióan kapnak hazánkban. A két „legrokkantabb megye” a dokumentum szerint Békés és Csongrád. Mindez az egészségbiztosítási alap hiányát mélyíti el Draskovicsék szerint. Az összdeficit 150 milliárdos, ehhez járulnak hozzá az említett, a kormány által rendkívül sokallott, 200 milliárdos rokkantsági kiadások. Az sem meglepő, hogy az államreform-bizottság különféle európai és magyar felmérésekkel magasztalja a szerinte bevezetendő vizitdíjat.
A vitaanyag közérdeklődésre leginkább számot tartó része a kórházak számának csökkentéséről szól. Nevezetesen a százötvenöt önálló kórház számát százhúszra csökkentenék. A majdani túlélő egészségügyi intézmények felének négy éven belül gazdasági társasággá kellene alakulnia. Kifejezetten magánkézbe (kórházi ágyszám szerint számolva) egyelőre tizenöt százalékukat adnák. A szakértők nem annyira az egyre sanyarúbb sorsú hazai betegek helyzetét, mint inkább azt fájlalják, hogy túl sok kicsi és túl sok nagy kórház van az országban.