Koszovó ügye egy táborba hozta a szerb pártokat

Valóságos verbális háború dúl Szerbiában két nappal a szombati–vasárnapi referendum előtt, amelyen az ország polgárainak az új – a parlament által már elfogadott – alkotmányról kell nyilatkozniuk. A közvélemény-kutatások szerint megszavazzák az alaptörvényt. Ehhez pedig a most érvényes alkotmány szerint az egész választótestület – tehát nem csak a szavazók – több mint felének az igen voksára van szükség.

Az alaptörvény mellett kardoskodó szerb kormánypártok is beismerik, hogy az alkotmányjavaslat nem jó, hiszen súlyos kompromisszumok eredménye, a preambulumot és a szöveg egy részét az ellenzéki radikálisok írták. Ám azzal érvelnek – s ehhez csatlakoztak a Borisz Tadics államfő vezette ellenzéki demokraták is –, hogy jobb a most érvényben levő milosevicsi alkotmánynál, s az újat könnyebben lehet módosítani. Mindezek azonban a tényeken nem változtatnak: az új alkotmány a Vajdaság és a kisebbségek számára kedvezőtlen.
Akármilyen is az okmány, mögötte áll valamennyi nagy szerb párt, a kormánykoalíció tagjain kívül még a két nagy ellenzéki párt is: a Szerb Radikális Párt és a Demokrata Párt. Mi az, ami egy táborba hozta az ország két legnagyobb, egymással szemben álló politikai erejét, a radikálisokat és a demokratákat? Koszovó. Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök arra építette taktikáját, hogy Koszovóval mozgósítani tudja a szerbséget a referendumi igenre. Jól számított: a szerbek, beleértve a politikusok jó részét is, a preambulumba foglalt Koszovónál tovább nem látnak. Az alkotmány ugyanis tartalmazza, hogy Koszovó Szerbia része. Aki tevékenységével másképpen cselekszik, alkotmányt sért. Ebből az következik, hogy a nemzetközi közösség még tárgyalópartnert sem találhat Szerbiában a tartomány elszakadásának kérdésében.
Ha az úgynevezett szűkebb Szerbia egységesnek is nevezhető az alkotmány támogatásában, ez koránt sincs így a Vajdaságban vagy Koszovóban. A Nenad Csanak vezette Vajdasági Szociáldemokrata Liga a bojkottnak a leghangosabb szószólója. Ehhez a párthoz tartozó Bojan Kosztres parlamenti elnök bojkottfelhívása nagy felháborodást váltott ki, s leváltását követelik. A vajdasági magyar pártok eltérően foglaltak állást. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége a referendum bojkottját tartja a legjobb válasznak az ilyen alkotmányra, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt nemmel való szavazásra szólította fel híveit, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egyértelmű választ nem adott arra, hogy hívei mit tegyenek a referendumon. Minden jel szerint magában a pártban sincs erről egységes álláspont. Kasza József, aki e kérdésben nemrégiben tanácskozott Vojiszlav Kostunica kormányfővel, úgy fogalmazott, ha érzelmileg közelíti meg a kérdést, akkor nemet mond az alkotmányra, ha pedig az észérveket veszi figyelembe, akkor igent mondana. Ezzel gyakorlatilag igenre buzdított, mert ki az, aki a politikában az érzelmekre hallgat. Persze a kérdés korántsem ilyen egyszerű, mert sok elemző a legkevésbé sem az érzelmeire hallgatva mond nagyon határozott nemet egy ilyen, a milosevicsi alkotmány folytonosságát szavatoló alaptörvényre. A VMSZ tegnap kiadott közleménye azonban nem szólít fel az alkotmányjavaslat támogatására, hanem a polgárokra bízza, hogy lelkiismeretük, meggyőződésük szerint döntsenek, mivel „a lakossági fórumokon az elutasító vélemények kerültek túlsúlyba”.
Hogy Koszovó hogyan szavazna? Sehogy. A tartomány Szerbia részeként van benne az alaptörvényben, de lakosságának véleményét nem kérdezik róla. Mintegy százezer koszovói szerbnek válik lehetővé a voksolás. Ha a milliós albánság is szerepelne a választói névjegyzéken, ez az okmány a referendumon aligha menne át.