Megállíthatatlan a készházak térnyerése

Az elmúlt években sokan választották a tégla helyett a könnyűszerkezetes házépítést: tavaly már a lakások tizenegy százaléka készült ezzel a technológiával. A szakma mégsem túl optimista, többen is a piac szűkülésétől tartanak.

Körülbelül ott tartunk most, mint Ausztria húsz évvel ezelőtt: a könnyűszerkezetes épületek részaránya mintegy ötszázalékos ma Magyarországon. Az európai készházpiac vezetője Svédország, ahol az összes lakás 38 százaléka készült valamilyen készház-technológiával, de rengetegen laknak ilyen épületekben Németországban, Ausztriában is – nem véletlen, hogy a Magyarországon megjelent cégek jelentős része német vagy osztrák hátterű társaság. Az összes ilyen profilú cég száma biztosan meghaladja a három-négy tucatot.
– Hazánkban a tavaly elkészült családi házak 11 százaléka már készház-technológiával készült, ezzel az európai középmezőnyben helyezkedünk el – vázolta a helyzetet egy előadásában Fazekas Péter, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) könnyűszerkezet-építő szakmai tagozatának elnöke. A szakember szerint az utóbbi években egyre nőtt az igény az építkezők részéről, hogy minőségi munkát és komplett szolgáltatást kapjanak a készházépítőktől. Ezt mutatják az adatok is. Amíg 2000-ben a könnyűszerkezetes házak alig több mint 37 százalékát rendelték kulcsrakészen, addig tavaly már a vásárlók 56,4 százaléka kötött kulcsrakész épületről szerződést. Technológiai megoszlás szerint a könnyűszerkezetes épületek 67 százaléka helyszínen szerelt, 23 százaléka a valódi készház, a többit rönkökből vagy gerendákból építik. A legtöbb ház fa tartószerkezetre épül, harminc százalék fölött van ugyanakkor a fémvázas házak részaránya.
A könnyűszerkezetes technológia nemcsak a házépítőknek kínál komoly előnyöket – egy családi házat ezzel a módszerrel gyakorlatilag hamarabb fel lehet építeni, mint amennyi idő a hitelbírálathoz kell – de egyúttal gazdaságilag is jelentős iparágat teremtett. Tavaly az iparág 190 milliárd forintnyi építési volument ért el, ami lendületet adott a kapcsolódó iparágaknak – jelentős mértékben nőtt például a minőségi fűrészáru és faanyag piaca. Ennek ellenére az iparág komoly problémákkal is küzd. Nem igazán működik a szakemberképzés, kevés a jó ács és épületasztalos, hiányos a technológiai felszereltség. Ráadásul az építő cégek tőkehiányosak, és a könnyűszerkezetes iparágat is jellemzi az egész magyar építőipart visszahúzó körbetartozás-láncolat.
Problémás a könnyűszerkezetes házak megítélése is, az emberek egy része még mindig idegenkedik ettől a megoldástól, holott egy jó könynyűszerkezetes ház jobb hőszigetelési mutatókkal rendelkezik, mint a téglaépületek. Ennek hátterében az is állhat, hogy hetven százalékban olyan vállalkozások építenek könynyűszerkezetes épületeket, amelyek nem rendelkeznek építőipari műszaki engedéllyel, és ez meg is látszik a minőségen. A Magyar Könnyűszerkezetépítő Szövetség (Makész) minőségigazoló védjegyét jelenleg mintegy 15 társaság érdemelte ki. Az iparág ráadásul egyre növekvő szorongással várja, milyen hatással járnak majd a megszorítások. Többen is úgy vélik, hogy a közeljövőben akár 10–15 százalékkal is beszűkülhet a piac.