Megsarcolt vállalkozások

Az iparűzési adó (ipa) megtartását és módosítását helyezi kilátásba a lapunk birtokába került PM-es tervezet. Ismeretes: korábban a kormány az ipából származó bevételek pótlása érdekében nyúlt volna az ingatlanadó eszközéhez, a dokumentumból azonban világosan kiderül, hogy a két adó 2008-tól párhuzamosan létezne – annak ellenére, hogy szakemberek szerint erre semmi szükség. Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke lapunk kérdésére nemrég úgy vélekedett, hogy a két adónem párhuzamos működtetése szükségtelen. A pénzügyi tárca dokumentuma azonban afelől sem hagy kétséget, hogy a kormány a jövőben is legalább annyi bevételre számít az ipából, mint eddig. Ezek szerint hiába követelik évek óta a vállalkozások a terhek könnyítését. Tiltakozásukat jelzi, hogy sok cég jogi úton támadta meg az ipafizetés jogszerűségét, azt remélvén, hogy az Európai Bíróság majdan közösségi jogba ütközőnek minősíti az iparűzési adót. A közösségi jogi fórum minapi, egy olasz adónemmel kapcsolatos ítélete azonban nem a cégek számára kedvező végkimenetelről árulkodik.
Egyelőre tehát úgy tűnik, a kormány nyugodtan szövögetheti az ipa jövőjéről szóló terveket. Ezek közül igen jelentős változás gyanánt a Pénzügyminisztérium tervezete azt említi, hogy a jövőben immár a nyereség: az adózás előtti eredmény vagy a társasági adóalap képezné az ipa alapját is. A dokumentum szerint – a mostani bevételek megőrzése érdekében – az adó mértéke 9–10 százalékra nőne. Érdemes megjegyezni, hogy a magyar állam ezzel a sokadik bőrt húzná le a vállalkozások eredményéről, ezt terheli ugyanis a 16 százalékos társasági adó és a 4 százalékos szolidaritási adó is. Bár az adóalapok között vannak kisebb eltérések, a tervezet megvalósítása gyakorlatilag 30 százalékos társaságiadó-mértéket jelentene, ami minden összehasonlításban brutálisnak nevezhető. Ezzel a pénzügyi tárcánál is tisztában voltak, ilyen adómérték mellett ugyanis a dokumentum szerint is csökkenne a kimutatott nyereség, ezzel a remélhető bevétel mértéke is. Ezért is szerepel a szövegben az a javaslat, hogy a jövőben az ipa fele a jelenlegi adóalap egyszázalékos adójából, a másik fele pedig a nyereség 4–5 százalékos adójából származzék. Az egyelőre biztosra vehető, hogy az ipa helyi adó marad, igaz, a módosítások hatására az önkormányzatok egy részénél nő, más részénél viszont csökken majd a bevétel.