Mindössze néhány hét kellett viszont a választások után ahhoz, hogy gyökeres fordulat következzék be a legtöbb hazai gazdaságkutató előrejelzéseiben. A közpénzek valós helyzetéről szóló, idén júniusi majd júliusi miniszterelnöki beismerésig a legtöbb gazdaságkutató 4,3–4,5 százalékos gazdasági növekedést, éves átlagban kétszázalékos inflációt és öt százalék körüli államháztartási hiányt jósolt az idei évre. Azóta a két utóbbi adat lényegében megduplázódott. Nyilvánvaló, hogy az időközben átírt prognózisokat az intézetek a kormány – elsősorban a Pénzügyminisztérium – adatai és előrejelzései alapján készítették. Tény azonban, hogy néhány elemzőház már a választások előtt a többségtől eltérő értékelést is közzétett. Az akkor még pesszimistának tűnő, külföldi és hazai elemzéseket a kormány egyfajta riogatásként értékelte, amelyek nem felelnek meg a valós folyamatoknak.
A legderűlátóbbnak az év elején a GKI Gazdaságkutató Zrt. számított, amely alig egy hónappal a parlamenti választások előtt a korábban jelzett 4,1–4,2 százalékról 4,4 százalékra emelte az idei gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, egyúttal 2,3 százalékos éves átlagos inflációval számolt ebben az évben. Az intézet márciusban még a tavalyi 6,1 százalékról 5,7 százalékra csökkenő államháztartási hiányt jósolt, méghozzá úgy, hogy az előrejelzésébe belekalkulálta GDP 1–1,5 százalékát kitevő egyensúlyjavító intézkedéseket is. Az intézet az autópálya-építés költségvetésen kívüli elszámolását illetően is optimista volt. Az intézet mindössze arra az esetre jósolt 8–10 százalékos deficitet, ha nem indulnának el a reformok, és a „felelőtlen választási ígéreteket” betartanák. A derűlátó előrejelzéseknek köszönhetően a parlamenti voksoláskor a vállalkozói és lakossági várakozások rég nem látott optimizmust tükröztek: a GKI konjunktúraindexe március közepén hároméves csúcsot mutatott.
A kormányzat által közölt adatokból hasonló folyamatokra következtetett az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet is. Márciusi értékelésük szerint idén „reálisan semmilyen tényező nem veszélyezteti az inflációs cél teljesülését”, miután meghatározó lesz a januártól érvényes áfacsökkentés. A kutatók ezért éves szinten mindössze két százalék körüli pénzromlást jeleztek előre. Az államháztartási hiányt illetően az Ecostat úgy vélekedett, hogy a deficit – nyugdíjpénztári korrekcióval – 2008-ra leszorítható a GDP három százalékára, így teljesülhet az euró 2010-es bevezetésének legfontosabb feltétele.
A nagy gazdaságkutató intézetek közül a Pénzügykutató Zrt. már nem volt ennyire optimista. Az intézet ugyan szintén derűlátó, 4,5 százalékos gazdasági bővülést jósolt az idei évre, nyugdíjkorrekcióval együtt azonban 6,3 százalékos deficitet vetített előre. Petschnig Mária Zita, a cég főmunkatársa április elején azt közölte, hogy a beterjesztendő új konvergenciaprogramban 2012-es euróbevezetési céldátumot lehetne megjelölni. Azt, hogy a Pénzügykutató Zrt.-nek sem voltak valós információi az államháztartás állapotáról, jól mutatja, hogy Antal László, az intézet munkatársa 2010-ig csupán 900 milliárd forintra becsülte a kiigazítás szükséges mértékét. Idén decemberre az intézet egyébként 6 százalékos jegybanki alapkamatot és 260 forintos eurót prognosztizált. A nagy kutatóintézetek közül az egyik legpesszimistább előrejelzést kétségtelenül a Kopint-Datorg Zrt. adta meg januárban. Palócz Éva tudományos vezérigazgató-helyettes 6,7 százalékos hiányt jelzett előre. A Kopint-Datorg arra is felhívta a figyelmet, hogy igen nehéz feladat költségvetési, illetve államháztartási prognózist kiadni erre az évre, hiszen a költségvetésben az idei bevételeket felül-, a kiadásokat pedig alultervezték.
A jelenleg érvényes előrejelzések már viszonylag egységesek az idei év tekintetében. Mióta Gyurcsány Ferenc júniusban beismerte a világszinten is rekordnak számító államháztartási hiányt, majd júliusban Veres János pénzügyminiszter az autópálya-elszámolás kudarcát is bejelentette, a prognózisok 10–10,2 százalékos idei deficitről számolnak be. A gazdasági növekedésre a kutatók többsége 3,8–4 százalékos ütemet, míg az éves inflációra 3,7–3,8 százalékot jósol. Az euróbevezetés időpontját a legtöbben 2012 és 2014 közé teszik.
origo.hu
Elképesztő, mit mondott a tárgyalásán a karateedző, aki felrúgott egy fiút a szolnoki kalandparkban
