Az egész nemzetgazdaság sorsát több évre meghatározó konvergenciaprogramot a versenyszektor és a háztartások figyelembevételével is elemezni kell, nem csupán a brüsszeli követelményeknek megfelelni szándékozó államháztartási mutatókon keresztül – hangzott el a Közgazdasági Társaság gazdaságpolitikai és gazdaságelméleti szakosztályának legutóbbi ülésén, ahol a konvergenciaprogram jövőjét elemezték. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítani a programban vázolt makrogazdasági folyamatokhoz rendelt tartalékok képzésére, arra az esetre, ha a bevételi sarokszámok mégsem valósulnának meg.
Nincs menekülési útvonal, nem létezik másik forgatókönyv a szeptember elsején leadott tervben, melyből teljes mértékben hiányzik a hatásvizsgálati modellezés is – mutatott rá Kovács Árpád, aki szerint a prognózisok ugyan reálisnak tűnnek, de az adóemelések következményei sohasem számíthatóak ki előre. Az ÁSZ elnöke szerint a tervezett reformokkal kapcsolatban a központi költségvetés terheinek csökkentésével párhuzamosan előtérbe kerül a lakosság öngondoskodása, amely ugyanakkor a háztartások pénzügyi helyzetének biztonságát feltételezi. A reálbérek csökkenése, a megszorítások, illetve a lakosság eladósodottsága azonban rongálja e stabilitás esélyeit.
Megkerülhetetlen a közmegegyezés arról, hogy milyen jövőbeli Magyarországot akarunk elképzelni: enélkül nincs igazi konvergencia – fogalmazott Kovács Árpád.
A lakosságra és a termelésre háruló adóterhek növelésének bizonytalan hatásait elemezte Erdős Tibor akadémikus, a Közgazdasági Társaság korábbi elnöke is, aki szerint a háztartások kiadásainak növekedése miatt kétséges a megszorítások utáni későbbi kibontakozás.
origo.hu
Újabb bukott magyarellenes politikus gyorsítana a balszélen
