Huszonegy hosszú nyakú Plesiosaurus, egy rövid nyakú Pliosaurus, valamint hat Ichthyosaurus (halgyík) épségben maradt fosszilis maradványaira találtak rá norvég kutatók az Északi-sark közelében sorjázó, a Spitzbergákhoz tartozó Svalbard-szigetcsoporton – adta hírül a BBC.
A 150 millió évvel ezelőtt élt tengeri hüllők a dinoszauruszok kortársai voltak. Az ásatásokat irányító Jorn Harald Hurum paleontológus elmondta: a lelőhely példátlanul gazdag, száz métert sem tudnak anélkül megtenni, hogy ne botlanának a földtörténeti középkor tengeri csúcsragadozóinak csontvázába.
A kutatókat az is meglepte, hogy komplett és tökéletes épségben maradt vázakra leltek. A hibátlan őslénymaradványok ehhez fogható bőségére eddig sehol a világon nem sikerült ráakadni, teljes Pliosaurus-csontvázat pedig korábban egyet sem találtak. A leletek épségét azzal magyarázzák, hogy az elpusztult állatok egykoron belesüppedtek a tengerfenék iszapjába. Ott az oxigénhiány miatt nem fordultak meg táplálék után kutató élőlények, amelyek megbolygathatták, elmozdíthatták volna a csontokat.
A most felfedezett egyik Plesiosaurusnak a tudósok a „Szörny” becenevet adták, mert emlékeztet a mitikus Loch Ness-i szörny leírására. A gigantikus állatot még nem ásták ki teljes valójában, háromméteres koponyájából azonban arra következtetnek, hogy a fejétől a farkáig legalább nyolc méter hosszúságú lehetett.
Az is bebizonyosodott, hogy az egyik napvilágra került Plesiosaurus halálát egy Ichthyosaurus okozta: áldozata egyik nyakcsigolyájában ugyanis otthagyta a fogát.
origo.hu
Mutatjuk, hogyan került Gyurcsány és a Momentum a totális süllyesztőbe
