Részben enyhítenék csak az agrárkárokat

Saját képviselőjüket szavazták le a parlamentben a kormánypártok, mégpedig a mezőgazdasági károk enyhítésére szolgáló alappal kapcsolatban. Az agrártárca a gazdálkodókat ért természeti csapások okozta károk részbeni enyhítését szorgalmazza, ami a gazdakörök szerint nem több kommunikációs trükknél.

Miután a kormány – forráshiányra hivatkozva – 2004-ben megszüntette a mezőgazdasági biztosítási díjak részbeni megtérítésére nyújtott támogatást, egyharmadára esett vissza az új biztosítások száma az ágazatban. Azóta egyre nagyobb nyomás nehezedett a kormányra, hogy a gazdákat érő természeti károk enyhítéséhez nyújtson támogatást.
A parlament kedden folytatta a részletes vitát a kormány kárenyhítéssel kapcsolatos törvényjavaslatáról. A törvény olyan pénzügyi forrást hozna létre, amely a gazdálkodók önkéntes befizetéseire, valamint az állam ezzel azonos összegű költségvetési támogatására épül, és csak részben enyhíti az elemi csapások okozta károkat. Támogatást azok kaphatnak, akik szántóföldi növénytermesztéssel vagy szőlő-gyümölcs ültetvényekkel foglalkoznak. Az érintettek körét Herbály Imre, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke egy módosító javaslattal szerette volna kiterjeszteni az erdők és a halastavak fenntartóira. Noha ezt az indítványt az ellenzéki képviselők is támogatták, a kabinet ellenvetése miatt a parlamentben a javaslatot a kormánypárti képviselők leszavazták.
A tervezet szerint a gazdálkodónak évente a szántók után hektáronként ezer forintot, a szőlők és gyümölcsösök után hektáronként háromezer forintot kell fizetnie. Elemi csapás után a termelő legfeljebb annyi kárenyhítésre jogosult, mint amennyi a termés hozamának csökkenéséből eredő bevételkiesés. A törvénytervezet zárószavazására jövő hétfőn kerül sor. Czerván György, a mezőgazdasági bizottság fideszes tagja szerint az ellenzék e szavazáson tartózkodni fog, mivel megítélésük szerint a törvényjavaslat nem alkalmas a problémák megoldására. Mégpedig azért, mert a törvény csak az egyébként is biztosítható károknál ad lehetőséget a támogatásra, márpedig az e körbe nem tartozó aszály- és árvízkárok okozzák a legsúlyosabb gondokat. A honatya szerint az agrártárca azzal számol, hogy a gazdáktól másfél-két milliárd forintos befizetés érkezik, amit az állam ugyanekkora befizetéssel egészít ki. Ez legjobb esetben is évente négymilliárd forintot jelent, miközben például 2003-ban csak az aszály 150-200 milliárdos kárt okozott. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége kommunikációs trükknek tartja a tervezetet. A szervezet szerint a megszorítócsomag miatt a gazdáknak nem lesz pénzük biztosításra, ezért a kormányzat feladata lenne az alap feltöltése, mégpedig 20-30 milliárd forinttal.