Szegény jelöltekkel bővül jövőre az unió

Még csak pár napja, hogy Brüsszel zöld jelzést adott Románia és Bulgária január elsejei uniós csatlakozásának, de az elemzők máris a „legcsúnyább testvérként” aposztrofálják a gazdaságilag erős lemaradásban lévő, de annál gyorsabb ütemű felzárkózást felmutató két államot. Nem csoda hát, hogy a taggá válás jóváhagyása mellett példátlanul szigorú számonkérési rendszert vezetett be Brüsszel, hogy az elmaradások pótlását minél hamarabb elérje.

Gazdasági szempontból a legcsúnyább nővérek – utalt a BBC elemzése a januártól újdonsült EU-tag Romániára és Bulgáriára, amelyek ugyan a múlt hét keddjén zöld jelzést kaptak az unióba, Brüsszelben mégis sokan úgy látják: igencsak megkérdőjelezhető a jelöltek alkalmassága. Ennyire nagy elmaradásokkal küszködő országokat ugyanis eddigi története során még nem vett fel tagjai sorába az unió.
Éppen ezért nem csodálkozhatunk azon, hogy a Romániában és Bulgáriában tapasztalható mulasztások pótlása érdekében drákói szigorúsággal lép fel az unió kormányaként is működő Európai Bizottság. Brüsszelben úgy döntöttek: amennyiben a két állam a belépést követő három hónapon belül a legkritikusabb területeken nem hozza be a lemaradásokat, akkor veszélybe kerülhet a felzárkózást elősegítő eurómilliárdok folyósítása. A jövőben emellett félévenként kerül sor ellenőrzésre, amelyek során nem kevés pénz forog kockán. A huszonkétmilliós lélekszámú Románia esetében harminckétmilliárd eurónyi támogatás lenne esedékes 2013-ig, a feleannyi lakosú Bulgária pedig tizenegymilliárd euróra számíthat.
A lemaradások közül szomszédunknál a jelentések kiemelik a lakosság 30 százalékát foglalkoztató, évek óta pangó agráriumot, a mezőgazdasági jövedelempótló támogatásokért felelős nyilvántartási és ellenőrzési rendszer fejletlenségét, valamint a kifizető ügynökségek kiépítésének kezdetleges voltát. Ugyanakkor súlyos mulasztásokat regisztráltak a brüsszeli országjelentések a környezetvédelmet érintő kérdésekben is. Románia ugyan működő piacgazdaságnak számít, mégis több strukturális reformra van szüksége ahhoz, hogy helyt tudjon állni abban a versenyben, ami a tagsággal járó piacnyitással jár – szögezi le a legutóbbi uniós jelentés. Bulgáriában pedig a legtöbb gondot a szervezett bűnözés és a korrupció mellett az igazságszolgáltatás jogharmonizációja és a környezetvédelem elhanyagolása jelenti.
A 25 EU-tagállam és a két új családtag közötti óriási különbségeket az egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék (GDP) is markánsan szemlélteti: míg a huszonötök átlaga hozzávetőlegesen 24 ezer euró, addig a két új tagállamban ez a szám mindössze hét-nyolcezer euró között van. Az európai statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint a munkanélküliséggel küzdő háztartások száma – az EU-ban mért tízszázalékos átlag mellett – Bulgáriában a lakosság csaknem 15 százalékát teszi ki, a románok viszont ebből a szempontból csak kevéssel maradnak el az uniós átlagtól. A fejlettségi különbségeket jól érzékeltetik a versenyképességi mutatók is. Románia a világ rangsorában a hatvannyolcadik, Bulgária a hetvenkettedik helyen áll. Öszszehasonlításképpen: Horvátország az ötvenegyedik a listán. A legsúlyosabb eltérések azonban mindkét országban a közintézmények, az üzleti kultúra és a piaci termelékenység háza táján mutatkoznak. Ezekben a kategóriákban csak a nyolcvanadik és a százkilencedik helyezéseket sikerült elcsípniük a friss tagoknak. Az Eurostat jelentésében szintén beszédesek az életszínvonalbeli különbségekre vonatkozó adatsorok: az ezer főre jutó gépkocsik száma a románoknál például az uniós átlag negyede, míg a mobiltelefon-előfizetéseik is csak az EU-s átlag felét teszik ki. A nettó átlagkeresetek is jóval elmaradnak az uniós normáktól: míg Romániában havi 250 euróra kúszott fel a reáljövedelem az utóbbi évek fejlődésének köszönhetően, addig Bulgáriában alig éri el a 200 eurós szintet.
Minden aggodalom ellenére Brüsszelt valószínűleg a két számjegyű bővülést regisztráló belső fogyasztás is meggyőzhette arról, hogy az uniónak szüksége van a több mint harmincmilliós új piacra, ahol a Standard and Poor’s hitelminősítő értékelése szerint hazánknál hamarabb, várhatóan 2011–12-ben már bevezethetik az eurót. A két belépő mellett szóló további érvek az alacsony termelési költségek és az adókedvezmények, amelyek külföldi tőkére vonzó hatást gyakorolnak. A belső kereslet állandó növekedése és az alacsony munkabérek mellett a külföldieket az alacsonyabb adókvótákkal és jelentős adófizetési könnyítésekkel csábította el Bukarest és Szófia. Románia tavaly felkerült arra a tizenöt országot tartalmazó listára, amelyek együttvéve a külföldi beruházások 70 százalékát vonzották – miközben ugyanerről a listáról lekerült hazánk. Ugyanakkor Bulgária is kedvező terepnek bizonyul ebből a szempontból: elsősorban a rendkívül jó makrogazdasági mutatói, a képzett munkaerő és a struktúraátalakításhoz kapcsolódó lehetőségek miatt. A befektetések első helyén mindkét államban továbbra is a szolgáltatások szektora áll, ezt követi a feldolgozóipar, ugyanakkor stagnál a kutatás-fejlesztésre és a mezőgazdaságra fordított működőtőke-beruházás. Romániában egyébként a legnagyobb külföldi befektetőnek az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank számít, amely több mint hárommilliárd eurós befektetést vállalt 2006 közepéig: ezzel déli szomszédunk a harmadik helyen áll a térségben közvetlenül Oroszország és Lengyelország után.
A tagfelvétel mellett szóló érvek között szerepel a rendkívüli iramban növekvő GDP – a romániai 7,8 százalékos bővülést idén csak Litvánia szárnyalja túl –, a csökkenő munkanélküliség, az alacsony államadósság és az államháztartás kevés deficitje, sőt Bulgáriában a költségvetés többlete. A hosszú lejáratú államadósságok besorolásának tekintetében Románia már csak egy fokozattal marad el tőlünk, ugyanakkor a hitelminősítők a román kilátásokat – a magyarral szemben – stabilnak tartják. Az egyik legfontosabb problémát azonban továbbra is a délkelet-európai munkavállalók jelenthetik az uniónak: bár a tagállamoknak csak január elsejéig kell nyilatkozniuk, megnyitják-e kapuikat az ugrásra kész román és bolgár munkaerő előtt, már most lehet látni, hogy a legnagyobb államok élni fognak a hét plusz kétéves moratórium lehetőségével.