Visszaüthet a költségvetési trükközés

Visszaüthet az elmúlt években folytatott költségvetési trükközés és az ennek nyomán kialakult általános bizalmatlanság a magyar adatkimutatásokkal kapcsolatban. Az adatok hitelességét az új konvergenciaprogram ellenére még mindig kételyek övezik a hazai és külföldi elemzők körében, s az aggályok nem szűntek meg azután sem, hogy múlt hónapban kiderült: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök májusban a költségvetés kapcsán „trükkök százait” ismerte be az MSZP-frakció tagjai előtt.
Az elmúlt évek költségvetési manőverezései közül a legnagyobb tételt kétségtelenül az autópálya-építések elszámolása jelentette: a hiánycsökkentő kimutatás – amely során a PM a költségvetésen kívüli körben próbálta elszámolni a sztrádaépítések kiadását – tavaly és idén is kudarcot vallott. A trükkös elszámolások uniós visszautasítása után a tavalyi, az idei és a jövő évre vonatkozóan is felfelé kellett módosítania a kormánynak a hivatalos államháztartási hiánycélt. A 2004-es áfavisszatartás ugyan „papíron” szépíteni tudta az adatokat, azonban jelentősen hozzájárult a hazai kis- és középvállalkozások közötti körbetartozáshoz azáltal, hogy a cégek egyik legnagyobb adósa maga az állam lett. Egyes mezőgazdasági kifizetések kreatív kimutatása szintén javította a mérleget, ahogyan a 13. havi béreknek a következő évre való áttolása is. A nyugdíjreform kedvező hatását feltüntető „egyenlegjavító” technika szintén csak ideiglenes segítséget tudott nyújtani, alkalmazását az unió statisztikai hivatala ugyanis csak néhány évre engedte meg hazánknak.
A konvergenciatervnél gondot jelenthet, hogy nem szerepelnek benne a magánszféra bevonásával készülő PPP-programok, így például az állami megrendelésre épülő börtönök és kollégiumok kiadásai. A Népszabadság ezen a héten újabb manőverezésről számolt be: a 3–5 milliárd forintosra becsült trükk a lap szerint az új Tetra rádiókészülékek kiadásainak „hiánycsökkentő” szerepeltetésénél jelentkezik.
Kóka János GKM-tárcavezető az Info Rádió kedd esti műsorában úgy nyilatkozott, a választások előtt még hitt abban, hogy az államháztartási hiány a GDP 4-5 százaléka körül marad, időközben azonban olyan tételek derültek ki, mely a deficitet több mint tíz százalékra tornázta fel. „Apparátusi szinten ez úgy képeződik le”, hogy a minisztériumi referens találkozik egy 1100 milliárdos hiánnyal, melyet úgy érzi, nem lehet leírni, ezért feletteséhez már csak 1000 milliárdot jelent – fogalmazott. – A további szintekre már csak 800 milliárdos összeg jut, „mely a végére már 600 milliárdnál tart” – kalkulált Kóka, aki szerint a politika képtelen szembenézni a valósággal.