A nyugdíjak jövőre négy százalékkal, átlagosan havi 2600 forinttal nőnek a kormány döntése értelmében. Minthogy a jövő évi infláció a kormány várakozása szerint 6,2 a Magyar Nemzeti Bank szerint pedig hétszázalékos lesz, a nyugdíjak kevesebbet érnek jövőre. A nyugellátások értékvesztése az előrejelzések értelmében jövőre kettő-négy százalékos lesz, a nyugdíjas-infláció ugyanis már most két százalékponttal haladja meg az átlagos fogyasztói áremelkedés ütemét. A KSH legfrissebb adatai szerint múlt hónapban az átlagos infláció 6,3 míg a nyugdíjas-infláció – elsősorban az élelmiszerárak és a háztartásienergia-árak átlagot lényegesen meghaladó növekedése miatt – 8,3 százalékos volt.
A tegnap bejelentett nyugdíjemelési mérték valószínűsíti, hogy jövő év októberében a kormánynak felül kell vizsgálnia a nyugdíjakat. A nyugellátások reálértékének megőrzését jelenleg az úgynevezett svájci indexálás biztosítja, amely a várható inflációt és a várható nominális keresetnövekedést veszi alapul a nyugdíjemelés mértékének meghatározásakor. A gazdasági növekedés jövő évi visszaesése tehát a nyugdíjasokat is sújtja, hiszen 2007-ben ennek nyomán csak minimális mértékű béremelés várható. A nyugdíjemelési kötelezettség a költségvetési problémákat is felszínre hozza: a nyugdíjkassza már idén is óriási hiánnyal zár, azaz a büdzsében nincs elég fedezet a nyugdíjakra.
A nyugdíjreform első módosításai 2007 márciusában lépnek életbe, amikortól a nyugdíjkorhatár felett dolgozók is kötelesek lesznek járulékot fizetni. Azok, akik nyugdíjazásuk után is vállalnak munkát, havonta 8,5 százalékos járulékot fognak fizetni jövedelmük után, amit az állam úgy próbál kompenzálni, hogy minden így végigdolgozott év után 0,4 százalékos nyugdíjemelést ígérnek. Ennél azonban hátrányosabb helyzetben lesznek a ma még dolgozók. Az új nyugdíj-megállapítási szabályok szerint a 2008 januárjától visszavonulóknak járó indulóösszeg átlagosan nyolc százalékkal lesz kevesebb, mint azoké, akik ez előtt mentek nyugdíjba, vagy jövőre adják be kérelmüket. Az új szabályok szerint lesznek, akik még kevesebbet fognak kapni, ami átlagosan azt jelenti, hogy a 13. havi nyugdíjnak megfelelő összegtől esnek majd el. A fegyveres és rendvédelmi szervek szolgálati rendszerének kapcsán is gyökeres változtatások várhatók. A tervek szerint a szolgálati nyugdíj szabályait közelítenék az általános érvényű nyugdíjszabályokhoz. Ez a változtatás a fegyveres és rendvédelmi szervek szerzett jogainak sérülésével jár. A későbbiekben a szolgálati időt sem a megszokott módon számítják be, sőt nem veszik figyelembe a különböző pótlékokat, jutalmakat és a szabadság megváltását sem a járandóság megállapításánál. Az új szabályok értelmében csak a beosztási illetményt és az alapbért veszik figyelembe, ellenben megszűnik a 13. havi nyugdíj és a jubileumi jutalom. Bár legkorábban 2008 januárjában léphet hatályba és a kormány elé is csak jövőre kerül a szakmai koncepció, sokan már ma is a pályaelhagyáson gondolkodnak.
Az átalakítások miatt a rokkantsági nyugdíj rendszere is változik. Változtatnak a megváltozott munkaképesség megállapításának módszerén is. Az új rendszerben az orvosszakértői minősítések nem a sérülés mértékét, hanem a megmaradt munkaképességet fogják megállapítani, és a korábbi gyakorlattól eltérően a rehabilitáció útját határozzák meg. A több mint nyolcszázezer embert érintő intézkedések a rokkant és megváltozott képességű emberekre vonatkozó általános ellátásokat felváltaná a rehabilitáció idejére juttatott járadék, amelyet egy komplex rehabilitációs szolgáltatással egészítenének ki. Ezt a támogatást a tervek szerint az EU-forrásokból elkülönített hatvanmilliárd forintból fogják finanszírozni.
A nyugdíjreform a polgármesterekre is kiterjed. A rájuk vonatkozó módosítások közül némelyik már most igényelhető, annak ellenére, hogy az új rendszer részei. Ilyen például a polgármesteri nyugdíj és a közszolgálati járandóság. Ezek az új intézkedések azokat az ötvenöt évesnél idősebb embereket érintik, akik legalább tíz évig dolgoztak polgármesterként, az őszi önkormányzati választások után azonban nem maradtak tisztségükben. A korengedményes polgármesteri nyugdíjat főállású és tiszteletdíjas polgármesterek is igénybe vehetik, a közszolgálati járandóságot viszont csak a főállású városvezetők kaphatják, amennyiben idősebbek ötvenöt évnél. A Népszabadság információi szerint több tucatra rúg azoknak a száma, akik megfelelnek a feltételeknek és igényelhetik az előbb felsorolt járadékokat.
Béki Gabriella, az Országgyűlés ifjúsági és szociális bizottságának tagja elmondta: amikor bevezették a rugalmas nyugdíjazási korhatárt, azt vették figyelembe, hogy aki már nem tud elhelyezkedni ötven év fölött a munkaerőpiacon, annak legyen menekülési útvonala. Az SZDSZ-s képviselő azonban arról tájékoztatott: a tapasztalatok szerint sokan úgy veszik igénybe ezt a lehetőséget, hogy mellette munkahelyüket is megtartják. Így azonos munkakörben jobb körülmények mellett dolgoznak tovább, hiszen két forrásból jutnak pénzhez – vélte Béki, majd hozzátette: a rendszer így nem tartható fenn, ezért van szükség magas járulékokra.
A 2008-ban nyugdíjba vonulók számára tervezett csökkentett kezdőösszeg háttere az, hogy a friss nyugdíjasok átlagjuttatása lényegesen magasabb, mint az összes nyugdíjas átlagáé. Az SZDSZ-s politikusnő kijelentette, ez hosszú távon szintén tarthatatlan, ezért kényszerül erre a lépésre a törvényhozás.
Béki megerősítette, valóban évi nyolc százalékra tehető a 2008 januárja után nyugdíjazottak vesztesége, mert eddig a nyugdíjalapot úgy számolták, hogy csak a személyi jövedelemadót vonták le belőle. Az új számítás alapján viszont levonják a további járulékokat is, ami összességében 12-14 százalékkal kisebb alapot jelent.
A szociális bizottság SZDSZ-s tagja kitért arra is, hogy a rokkantakkal szembeni szemléletváltás, miszerint az alapján minősítik őket, mennyire maradtak munkaképesek, uniós álláspont szerint történik, ám ennek Béki szerint akkor lesz jelentősége, ha mindezt össze lehet majd kötni egy rehabilitációs programmal.
Soltész Miklós nem reformnak, hanem megszorításnak nevezte a nyugdíjrendszer megváltoztatásával kapcsolatban benyújtott törvényjavaslatot. A KDNP országgyűlési képviselője konkrét példán szemléltette a dolgozó nyugdíjasokat érintő megszorítás mértékét: egy százezer forintos fizetésből 14 százalékot vonnak le, ami 8,5 százalékos nyugdíjjárulékból, másfél százalékos munkavállalói járulékból és négyszázalékos egészségügyi hozzájárulásból tevődik össze. Így marad 84 ezer forint, amiből még mínuszban lejön a személyi jövedelemadó, és a végén mindössze 61 ezer forint körüli összeg marad. Soltész hozzátette, ez összesen 70–100 ezer forintos kiesést jelent éves szinten. Mint mondta, ha ezt csak egyszer nézzük, már az is nagy veszteséget jelent, azonban ez minden évben jelentkezik, amíg az ember nyugdíjas. A kereszténydemokrata politikus a gyesen lévő kismamákéhoz hasonlította a helyzetet, hiszen mint fogalmazott, ha ők munkát vállalnak a támogatás mellett, elképzelhető, hogy kevesebbet kapnak kézhez, mintha nem dolgoznának, mert a magasabb jövedelem miatt többet kell adózniuk.
Soltész úgy véli, a 0,4 százalékos kompenzációs nyugdíjemelkedés nevetségesen kevés. „Tegyük föl, hogy az illető 62 év fölött öt évig még dolgozik – ezalatt vonják a járulékokat –, majd utána 10 évet él még, ami alatt kapja azt a 0,4 százalékot. Ha kiszámoljuk, hogy mennyi ötször 14 százalék, és tízszer 0,4 százalék, akkor látjuk igazán, hogy mennyire kevés a kompenzáció mértéke” – szemléltetett az Országgyűlés ifjúsági és szociális bizottságának legkisebb ellenzéki párti alelnöke.
A képviselő elmondta, ők már 2002-ben több gazdasági szakemberrel – köztük Varga Mihállyal – felhívták a szocialista kormány figyelmét, hogy a kötelező magán-nyugdíjpénztári befizetések miatt óriási kiesés várható a nyugdíjkasszában. Ez az összeg véleménye szerint ma eléri a 240 milliárd forintot is, ha pedig ehhez hozzávesszük azt, hogy az egész tervezett intézkedéssorozattól mintegy 320-330 milliárd forintos többletet várnak, belátható, miért volt elhibázott az elmúlt évek gazdaságpolitikája. „Hosszú távon a csomag problémája az, hogy nem veszi figyelembe a demográfiai trendeket” – mutatott rá Soltész, majd folytatta: „ezt a helyzetet csak a családtámogatási rendszer erősítésével lehet orvosolni, ami a családokat gyerekvállalásra ösztönözné, nem hagyva ezzel a magyar társadalom elöregedését”.
Aszódi Pál azzal egészítette ki kollégáit, hogy ha a nyugdíjas munkajövedelme meghaladja a minimálbér értékét, akkor nem csupán a magasabb járulékokkal kell számolnia, hanem nyugdíja elvesztésével is. „Ebben az esetben mérlegelnie kell az egyénnek, mivel jár jobban: ha a munkájáról mond le, vagy ha az időskori juttatásáról” – magyarázta a fideszes országgyűlési képviselő. Az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke elmondta, 2002-ben az Orbán-kormány eltörölte a nyugdíj melletti munka után fizetendő járulékokat, most azonban ezt ismét visszaállítják. „Az országgyűlési választások előtt Gyurcsány Ferenc az Idősügyi Tanácsban többször azt hangsúlyozta, segíteni fog azoknak, akiknek az 50. életévük betöltése után szűnik meg a munkavállalói viszonya” – emelte ki Aszódi, majd kifejtette, ennek most szöges ellentétét készül tenni a miniszterelnök.
A szociális bizottság fideszes tagja a rokkantnyugdíjasokra váró változásokkal kapcsolatban úgy véli, nem mindegy, hogy mire fektetik majd a hangsúlyt. Szerinte azzal, hogy ezentúl a megmaradt munkaképességet veszik alapul, ürügyet lehet találni a rokkantak munkaképessé minősítésére. „Miután ez megtörténik, könnyebb lesz az egészségügyi okot is megszűntnek vélni. Emellett megvonják a rokkantaknak járó szolgáltatásokat is. A Fidesz álláspontja szerint ez csak abban az esetben megengedhető, ha a kormány munkahelyet biztosít a korábban rokkantnak besoroltak számára. Amíg ez nem történik meg, addig nem szabad módosítani ezt a törvényt” – emelte ki Aszódi.
A legnagyobb ellenzéki párt képviselője nem értett egyet azzal a korábban meghozott döntéssel, amelynek értelmében a polgármesterek 55. életévük felett korkedvezménnyel nyugdíjazhatók abban az esetben, ha már 10 évet szolgáltak tisztségükben. Aszódi megítélése szerint ez nem járható út: „miután megszűnt a munkaviszonya a polgármesternek, ez nem jelent jogalapot arra, hogy bármilyen címen jövedelmet biztosítsanak számára. Más embernek is megszűnt a munkaviszonya, mégsem kap semmilyen juttatást vagy támogatást. Ez méltánytalan, és ütközik a szociális felfogásunkkal.”
Szerettünk volna az ügyben illetékes MSZP-s szakértő véleményét is kikérni, de Vidorné Szabó Györgyi, az ifjúsági és szociális bizottság szocialista alelnöke a kormánydöntés meghozása előtt nem kívánt nyilatkozatot tenni.
origo.hu
Fontos, új funkcióval bővül a KRÉTA
