Csoportosan felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt gyanúsították a budapesti gimnazistát, a bíróság azonban a két rendőrségi tanú vallomása alapján ejtette a csoportos minősítést. A fiatalember saját, korábban tett vallomásából kiderült, hogy barátaival kíváncsiságból tartott az éjszakai zavargások Március 15. téri helyszínére, ahol a tömegoszlatást végző rendőrök kerítették be őket. A vádlott ekkor megijedt, és két ököl nagyságú követ hajított célozatlanul a kék egyenruhások felé. Ezt követően üldözőbe vették a gimnazistát, majd amikor elkapták, a földre vitték, megbilincselték, és gumibottal bántalmazták – állította a fiatal férfi.
A két rendőr tanúvallomásában nem erősítette meg az ütlegelést, de saját tevékenységükön kívül nem kívántak nyilatkozni arról, hogy az őket „biztosító” társaik miként cselekedtek. Elmondták azt is, nem látták, hogy a kövek bármelyiküket is eltalálták volna, abban azonban biztosak, hogy ezek sérülést nem okoztak, s mint egyikük hozzátette, „ha el is találta valamelyiküket, az nem vette észre”.
Az ítéletben azért felfegyverkezett erőszak szerepel, mert Tóth Gyöngyvér, az ügyet tárgyaló bírónő szerint a két, ököl méretű kődarab alkalmas volt az emberi élet kioltására, s ezeket a vádlott „használta” is.
Gaudi Nagy Tamás mértéktartónak értékelte az ítéletet azokhoz képest, amelyeket a szeptemberi utcai rendbontások után szabtak ki. Ahogy a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke elmondta, akkor sem volt igazolható sok esetben, hogy a kődobálók bárkit is eltaláltak volna, mégis egy hónapja két évnél hosszabb letöltendő börtönbüntetéseket is kiróttak.
A fiatalember ellen hozott ítélet nem jogerős, vádlott és védője három napon belül fellebbezhet. Az október 23-i rendbontók kivizsgálása ma folytatódik.
HIMARS
Tajvan először telepített amerikai rakétákat nyílt hadgyakorlaton
