Aggasztóan nő az Európai Unióban az áfacsalások mértéke, éves szintje mostanra megdöbbentő mértéket öltött. Az EU-ban végzett felmérések szerint évente eléri a közösségi agrárköltségvetés értékét és ötszöröse a foglalkoztatásra vagy szociális kiadásokra fordított összegeknek. A visszaélések számának rohamos növekedése többek között annak köszönhető, hogy a belső határokon áthaladó áruk határregisztrációjának megszüntetése, a szolgáltatások kereskedelmének bővülése és az elektronikus kereskedés elterjedése bonyolulttá tette a forgalmi adó nyilvántartásával kapcsolatos adminisztrációt az Európai Unión belüli kereskedelemben.
Profitnövelő „körhinta”
Az áfacsalások tipikus célpontjai azok a modern technikai eszközök, amelyek szállítása nem igényel nagy helyet, ám áruk elég magas ahhoz, hogy megérje a szabálytalankodó cégeknek. Ilyen termékek például a számítástechnikai alkatrészek, mobiltelefonok. Az EU-ban forgalmiadó-mentes a tagállamok közötti szállítás, így az áfa csak akkor adódik az árhoz, amikor a terméket az adott országban eladják. Az erre szakosodott cégek azonban az áfát nem fizetik be az illetékes kormánynak, és ez csupán az állam megkárosításának első lépése. A cégek az elmaradt adóbevétel okozta veszteségeket tovább növelik, amikor az árut a lánckereskedelem egy másik részt vevő cége újra exportálja, és visszaigényli a be sem fizetett áfát. Tavaly az erre a célra kiszemelt EU-n kívüli országok közül a legnépszerűbb Dubai és Ciprus volt, ezek bizonyultak legalkalmasabbnak arra, hogy a csalásokkal foglalkozó cégek áruikat visszaimportálják az unióba. A vállalatok profitjukat úgy növelik, hogy ezt a „körhinta” csalásnak nevezett módszert többször megismétlik.
A bűnözés ezen formája annyira eredményesnek bizonyult, hogy nemzetközi elemzések szerint a szokatlanul magas nyereség miatt szervezett bűnözői és terroristacsoportok is bekapcsolódtak a folyamatba, és már olyan magas szintre fejlesztették módszereiket, hogy a forgalmi adót számítógépen létrehozott, virtuális üzletek után igénylik vissza. Az elkövető országok sorából hazánk sem maradt ki, magyar kereskedőcégek is próbálkoztak különböző technikákkal. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) is ellenőrzött több EU-ból importáló céget, amelyeknél a vizsgálat több esetben is adócsalás gyanúját mutatta ki. Nálunk különösen a körbeszámlázásos csalás jellemző – nyilatkozta lapunknak Bóta Zsuzsanna, az APEH ellenőrzési főosztályának szakreferense. Megtudtuk, hogy a csalások mértékében sem maradunk el az EU-átlagtól, ugyanis a revíziók által megállapított adókülönbözetek több mint 70 százaléka az áfát érinti. Az ilyen csalások okozta veszteségekről az APEH-nek nincsenek adatai, ugyanis most alakítják ki azt a rendszert, amelyből az ide tartozó adatok elkülönítetten rendelkezésre állnak. Az adóhatóságok közötti információcsere EU-ban működő rendszerének az APEH is aktív tagja, amely elősegíti a határokon átnyúló közösségi csalási láncolatok felderítését. Az együttműködés legmagasabb foka a több ország adóhatóságának részvételével folyó ellenőrzés, amelyre már nálunk is van példa. Hazánkban is alkalmaznak különleges EU-eszközöket, például a fordított adózást, ám vannak olyan módszerek, amelyeket nálunk még nem vezettek be, ilyen például az egyetemleges felelősség a csalási láncolat tagjaira kiterjedően. Bár a csalások egy részét kiszűrik, az együttműködés és a jogi eszközök állandó továbbfejlesztésére van szükség.
Veszélyes veszteségek
Egyes információk szerint a visszaélések mértéke a kormányzatok által elismert értékeknél is nagyobb, pedig az ismert számok is megdöbbentők. Az éves 200-250 milliárd euró veszteséget okozó adócsalásokból 160 milliárdot tesznek ki az áfacsalások, amelyért az összes uniós vállalkozás két százaléka felelős. Az ilyen jellegű bűncselekmények Nagy-Britannia költségvetésében ötmilliárd font veszteséget okoztak tavaly, azonban ez a szám 2006-ra megduplázódott, ami a brit forgalmi adó 6,5 százaléka. Az EU ezt a gyorsan növekedő veszteséget tartja a legveszélyesebbnek, többek között azért, mert egyre több vállalat van, amit kizárólag ebből a célból alapítottak.
A szakértők az áfacsalások két csoportját különböztetik meg. Az első főként az adóköteles bevételek eltitkolásán alapul. Az ilyen visszaélések során a cégek az eladásokat nem könyvelik, vagy a tényleges árnál alacsonyabb árat, esetleg az értékesített mennyiségnél kevesebbet mutatnak ki. A másik csoportba azok a vállalatok tartoznak, akik adó-visszaigényléssel élnek vissza, vagyis fiktív kereskedőkre, fiktív tranzakciókra hivatkoznak.
Alapvető különbség a tényleges adásvételi ügyletekből származó jövedelmek eltitkolásából eredő egyéni adócsalás és a fiktív tranzakciókra vonatkozó adó-visszaigényléssel történő visszaélések között mutatható ki, amelyeket jellemző módon bűnszervezetben valósítanak meg. A visszaélések leggyakrabban alkalmazott nemzetközi módszerei a fiktív export és a hiányzó kereskedő elnevezésű eljárások. Az előbbi esetben a kereskedő papíron bonyolítja le a tranzakciót nulla áfakulccsal, majd később visszaigényli az áfát úgy, hogy közben az árut hazai piacon értékesíti számla nélkül. Abban az esetben, ha valódi exportra kerül sor, biztonságosabb az akció, ám ilyenkor a cégek a valódinál nagyobb mennyiséget tüntetnek fel. Az ilyen esetek felderítését nehezíti, hogy az unión belül a fizikai vámkezelést az úgynevezett VIES (áfainformációs rendszer) helyettesíti.
Hoppon maradt költségvetés
A második verzió egy jobban kidolgozott változat, amikor egymáshoz kapcsolódó fiktív tranzakciók sorát generálják, piaci árak felhasználásával. A hiányzó kereskedő nevű módszer alkalmazásakor adásvételi láncot működtetnek, és még abban az esetben is, ha végül tényleges export történik, a beszállítások értéke annyira felduzzad, hogy ez az exportőrt jelentős áfa-visszaigénylésre jogosítja fel. A forgalmiadó-visszatérítés befolyik a tényleges exportőrhöz, még mielőtt az adóhivatal képes lenne felfedni, hogy van egy hiányzó kereskedő az adásvételi láncban, amely persze nem tett eleget az áfafizetési kötelezettségeinek, így a beszállítások után járó adó sohasem folyik be a költségvetésbe. A módszert időnként helyettesítik a fizetésképtelen cég változattal, amikor egy áfafizetési kötelezettséget felhalmozott céget új, nincstelen tulajdonos nevére írnak, akinek nincs végrehajtható vagyona.
A megelőzésre több különböző megoldás is lehetséges. Az úgynevezett fordított adózás, amikor az áfa nem a belső határ átlépése után kerülne rá a termék árára, hanem az értékesítési lánc végén. Így csak egy helyen van lehetőség csalásra, ezt pedig könnyebb ellenőrizni. Vannak, akik úgy gondolják, vissza kellene térni a harminc évvel ezelőtti elképzeléshez, amely szerint az áfa a közösségen belüli kereskedelemben is rögtön az első értékesítésnél kerüljön rá az árura.
origo.hu
Fontos, új funkcióval bővül a KRÉTA
