Avároslődi állami gazdaságot a kilencvenes évek elején privatizálták. Az első négy évben kisgazda közeli, a második négy évben MSZP közeli érdekcsoportok kezébe kerül. Mindkét társaság csőddel fejezte be tevékenységét, komoly hiteleket hagyva kifizetetlenül. Ekkor jött a Bakony tető szövetkezet, amely lényegében birtokon belülre kerülésével egy időben komoly jelzáloghiteleket vett fel a Postabanktól. Az ügylet érdekessége, hogy a szövetkezet tulajdonában lévő major forgalmi értéke a töredékét éri annak, mint amennyit a bank felszámolt érte fedezetként a kölcsön megítélésekor.
A Bakony tető később megegyezik a Szeremley Huba agrárvállalkozó által képviselt Első Magyar Borház (EMB) Kft.-vel arról, hogy az EMB Kft.-nek eladja a városlődi majorságot, illetve lemond a Nemzeti Földalaptól (NFA) megszerzett – az Egyetértés szövetkezettel együtt művelt – mintegy 600 hektárnyi föld haszonbérleti jogáról annak érdekében, hogy az állami szervezet ismét kiírhassa az érintett területre a hasznosításra vonatkozó pályázatot. Az EMB Kft. számított erre a földre, hiszen majorság birtok nélkül lényegében értéktelen. Ugyanakkor a megállapodás óta eltelt években az NFA nem írta ki a pályázatot, ami törvénytelen helyzetet teremtett. A földeket ugyanis időközben ténylegesen már az EMB Kft. műveli, amit többször jeleztek az NFA-nak, illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak (FVM).
Az időhúzás Szeremley Huba ügyvédje, Bősze Ferenc szerint nem véletlen. A Bakony tető szövetkezetet lényegében öt család alapította. A cég a városlődi vagyon hasznosítására jött létre. Az alapítók a Sipőcz, Vezsenyi, Oszter, Vajai, Szabó és Kelemen családok. A Bakony tető megalakulása után megszerzi a városlődi terület vadászati jogát. Itt fontos megjegyezni, hogy Vezsenyi Hajnalka, a szövetkezet tagjának testvére a Veszprém megyei FVM-nél vadászati főfelügyelő. S a személyi összefonódások sorában ez csak a kezdet. A Nemzeti Földalap Veszprém megyei irodájának vezetője, Vajai László is a szövetkezet tagja. A szövetkezet elnöke, Oszter Zoltán felesége, Oszterné Ónodi Andrea a SAPARD-iroda vezető jogtanácsosa volt a társaság megalapításakor, jelenleg a szövetkezet tagja. Szeremley Huba jogi képviselője szerint egyértelmű, hogy személyi összefonódások állnak a háttérben. Bősze Ferenc lapunknak elmondta: az EMB Kft. hiába jelzi három éve a jogellenes állapotot, miszerint más használja a földet, mint aki birtokában tartja, az NFA semmit sem lép. Az ügyvéd felhívta a figyelmet arra, hogy az állami földeknél tilos az alhaszonbérletbe adás, pedig ebben az esetben dokumentumokkal is alátámasztható, hogy ez történik. Ilyen esetben az állam, vagyis az NFA részéről felmondási kényszer állna fenn.
Lapunk az érintetteket is megkereste. A NFA Veszprém megyei irodájának vezetője, egyben a Bakony tető szövetkezet tagja, Vajai László kérdéseinkre csupán annyit válaszolt, hogy munkaviszonya kezdetekor a földalapnál összeférhetetlenséget jelentett be a Bakony tető szövetkezet ügyeivel kapcsolatban. Az NFA kérdéseinkre, miszerint miért nem igyekszik helyreállítani a törvényes helyzetet, nem válaszolt. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), mely a földalapú támogatások ügyében illetékes, nem adott tájékoztatást arról, hogy az említett szövetkezetek megkapják-e a területalapú pénzeket. Ha igen, akkor még egy törvénytelenségről beszélhetünk, hiszen a támogatást csak a föld művelője vehetné igénybe. Az MVH veszprémi kirendeltségének vezetője azt közölte: nem mondhatja el, hová mennek a juttatások, mivel az személyiségi jogokat sértene. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint ugyanakkor tájékoztatni kellene a közvéleményt arról, hogy ki mennyi uniós mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatást kap Magyarországon, ezek az adatok ugyanis nyilvánosnak minősülnek.
origo.hu
Brüsszel továbbra is korlátozná a Facebookot!
