Az afganisztáni katonai misszióban részt vevő NATO-tagok között nincs egyetértés a szerepvállalás mértékét és minőségét illetően. A csütörtöki sevillai védelmi miniszteri találkozón élesen kirajzolódtak az ellentétek a katonai létszám növelését, a tálib mozgalom elleni aktív fellépést sürgető amerikai–angol tengely és az Afganisztánban szintén jelentős csapatokat állomásoztató, de inkább az újjáépítési feladatokat hangsúlyozó Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország között. A közép-ázsiai államban a tálibok támadásai és a biztonsági helyzet törékenysége miatt a NATO kénytelen volt 8500-ról 35 ezer főre emelni katonái számát, a misszióban részt vevő németek, franciák és olaszok azonban vonakodnak csapatokat küldeni a legveszélyesebbnek számító déli körzetekbe.
– Amikor az oroszok Afganisztánban voltak, százezer katonájuk is kevés volt a győzelemhez – fogalmazott a német védelmi miniszter, Franz-Josef Jung, aki szerint elsősorban a múlt hónapban megszavazott tízmilliárd dolláros újjáépítési csomag helyes felhasználását kellene biztosítani a nyílt harcok helyett.
Olaszországban az utóbbi napokban már-már kormányválsággal fenyegetett a 2000 fős olasz kontingens sorsának kérdése, mivel Romano Prodi miniszterelnök kilencpárti balközép koalíciójából három párt a katonák azonnali hazahívását szorgalmazza. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az olaszok többsége ellenzi a különösen kockázatos afganisztáni küldetést, a koalíciós kötélhúzás pedig igen kényes helyzetbe hozhatja Prodit, akinek a felsőházban mindössze egyetlen mandátumnyi fölénye van.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség