Ideje, hogy a hosszas tervezések után végre nekilássunk a kis- és középvállalkozások (kkv-k) fejlesztésének, hiszen a magyar kkv-k nagyon rossz helyzetben vannak, többségük a túlélésért küzd a nehezedő körülmények között. Így öszszegezhetők a Magyar Iparszövetség tegnapi fővárosi elnökségi ülésén elhangzottak, ahol a jelenlévők röviden véleményezték a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) nemrégiben készített kkv-fejlesztési tervét is. Vadász György, a szövetség társelnöke leszögezte: az adó- és járulékemelések, a szűkülő kereslet mellett az is komoly feladat a magyar cégek számára, hogy a közeljövőben képesek legyenek munkát adni a jelenleg foglalkoztatottak kétharmadának. A szakember komoly visszahúzó erőként említette az 500-600 milliárd forintra rúgó körbetartozásokat, és a különböző pénzpiaci támogatások hatékonyabb felhasználását követelte. Az iparszövetség GKM-nek szánt írásos válaszából az is kiderül, hogy a magyar kkv-k forrásszegények, tizedannyi jövedelmet állítanak elő, mint az EU–15-ök átlaga, és csupán ötödük hitelképes, míg fejlettebb országokban ez az arány 70–85 százalék körül mozog. A második Nemzeti fejlesztési terv (NFT 2) pályázatainak hibájául rója fel a dokumentum az elbírálás nehézkességét, valamint a késedelmes folyósítást, az NFT 2-vel kapcsolatosan pedig rámutat: az ügyintézés elhúzódását vetíti előre, hogy egyáltalán nem szerepelnek benne elbírálási határidők, a kései indítás miatt pedig idén mindössze százmilliárd forint lehívására nyílik lehetőség. A gazdasági szervezet kifogásolja azt is, hogy míg az EU-ban az adminisztrációs terhek a GDP 3,5 százalékát emésztik fel, Magyarországon ez az arány eléri a 6,8 százalékot. Hiányzik a jogbiztonság, a gazdálkodás néhány évre sem tervezhető előre, miközben folyamatosan nő az adó- és járulékterhelés – szerepel az állásfoglalásban.
origo.hu
Kettészakadt az ország: óriási hőmérséklet-különbség északon és délen
