AMagyar Nemzetnek nyilatkozó szakértők arra figyelmeztetnek: átláthatatlan, hogy a multicégek különböző jogcímeken mekkora támogatást kapnak vissza az államtól. Mindez annak kapcsán merült fel, hogy tegnapi lapszámunkban Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke emlékeztetett: 2005-ben a nagyvállalatok mintegy 200 milliárd forinttal kaptak vissza több támogatást, mint amennyi társasági adót befizettek, s tavaly is hasonlóan a javukra alakult a befizetett társasági adó és a támogatások aránya. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője rámutatott: sokszor nem lehet megállapítani, hogy a nagyvállalati kör mekkora pénzügyi támogatást és adókedvezményt nyer el az államtól, így nem tudni a nagyvállalati adóbefizetés és a támogatások pontos egyenlegét sem.
Bogár László közgazdász, a Pázmány Péter Tudományegyetem professzora szerint míg az elmúlt 15 évben a bruttó hazai össztermék évente átlagosan 2,5 százalékkal bővült, addig a multik profitja éves szinten közel 20 százalékkal növekedett. A különbség rávilágít arra, hogy a nagyvállalatok mekkora erőfölénnyel rendelkeznek, amit ki is használnak saját érdekük érvényesítésekor – hangsúlyozta Bogár László.
*
A szakember rámutatott: a multik diktálnak a mindenkori kormánynak, miközben igyekeznek minél kevesebb adót és munkabért fizetni. Az Ecostat legutóbbi felmérése szerint 2005-ben tizedével nőtt a multinacionális cégek súlya a magyar gazdaságban, Magyarország első száz vállalkozása állította elő ugyanis a bruttó hazai termék majdnem negyven százalékát. A száz legnagyobb cég által produkált hozzáadott érték 12,7 százalékkal nőtt, míg a teljes vállalati szektorban 7,5 százalékkal bővült az új érték előállítása 2005-ben.
Évente több száz milliárd forintnyi kárt okoz az állami és az önkormányzati korrupció – ismerte el tegnap lapunk kérdésére válaszolva Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter, aki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vezetőivel folytatott megbeszélése után új közpénzügyi törvény előkészítését, a korrupció felszámolását és a közpénzek átláthatóvá tételét hirdette meg. Kóka szerint az állami korrupció nemcsak közvetlen kárt okoz, de visszaveti a magyar gazdaság versenyképességét is, miközben „szétzilálja a közéletet”. Mint mondta, a közpénzek elköltésének gyakorlata ma meglehetősen átláthatatlan, ezért is van szükség egy új szabályozás kidolgozására. Az új közpénzügyi törvényt a gazdasági miniszter szerint még ebben a ciklusban elfogadhatná a parlament, s ebben a közpénzzel való gazdálkodás és a pártfinanszírozás új rendjét is meghatároznák. A költségvetés tervezésében és végrehajtásában Kóka ugyancsak új törvényt szorgalmazott. Ebben a miniszter gyakorlatilag átvenné a Fidesz korábbi kezdeményezését, a költségvetés tervezésének és végrehajtásának egyes hibáiért ugyanis a személyes felelősségre vonás kérdését sem hagyná ki. Kóka javaslatai között szerepel még az országgyűlési képviselők tiszteletdíjának megemelése, és elszámoltatásuk megszigorítása. A gazdasági miniszter szavaira reagáló Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy szervezetük semmilyen hatalmi jogosítványnyal nem rendelkezik, így mindössze kétféle módon vehetik fel a harcot a korrupció és a közpénzek átláthatatlan mozgásával szemben: világos szabályok megalkotásával és az elszámoltatás érvényesítésével. Hangsúlyozta: az ÁSZ kidolgozta 15 pontból álló javaslatát, amely alapul szolgálhat az új jogszabály megalkotásához, s amely a jelenlegi államháztartási törvényt váltaná fel.
origo.hu
Ők az ukrán kémek, akiket Magyarország kiutasított
