Henry Obering altábornagy arra a kérdésére válaszolva, hogy szükséges-e a terv kivitelezéséhez a NATO 26 tagországának jóváhagyása, kijelentette: „Fontos számunkra a kölcsönös megértés és a minél szorosabb partnerség NATO-szövetségeseinkkel. Jóváhagyást mint olyat nem kérünk.” Az amerikai erőfeszítésekért felelős rakétavédelmi ügynökség feje a Reuters szerint arról is beszélt, hogy „Washington esetleg – a tervet ellenző – Oroszországhoz még közelebb, a Kaukázusba is akar egy radart telepíteni” a cseh- és lengyelországi létesítményeken túl. A tábornok az elmúlt héten körutat tett Európában és Oroszországban, hogy az amerikai rakétavédelmi tervekről tájékoztassa vendéglátóit. Mint korábban, Obering most is ragaszkodott ahhoz az állásponthoz, hogy a rendszer kelet-európai megjelenése az iráni rakétafenyegetés ellen irányul, és nem érinti Oroszország elrettentőképességét. Egy februári prezentáció során az altábornagy több érvet is felhozott állítása alátámasztásához: a tervezett csehországi radar keskeny nyalábja csak Iránt képes lefogni, míg a lengyelországi ellenrakéták a szemből közeledő iráni ballisztikus rakétákkal ugyan el tudnának bánni, de nem tudnák utolérni az Északi-sark felett átrepülő, és így indításuk pillanatában már távolodó orosz rakétákat. Ráadásul csak tíz ellenrakétát telepítenének Kelet-Európába, melyek nem állhatnák útját egy több száz rakétából álló orosz csapásnak – bizonygatta Obering.
Moszkvában ezzel szemben azt állítják, hogy a rakétavédelem térségbeli megjelenése igenis fenyegetést jelent az orosz nemzetbiztonságra nézve. A legmarkánsabb kijelentést Szolovcov tábornok, az orosz stratégiai rakétaerők parancsnoka tette, aki kilátásba helyezte, hogy az amerikai rendszer telepítésének megvalósulása esetén célba veszik a két országot.
Az amerikai rendszer befogadása mellett érvelő jelenlegi prágai és varsói kormányzatok álláspontja megoszlik a NATO bevonását illetően. A cseh koalíciót alkotó egyik párt, a zöldek például csak szövetségi keretek között tartja elképzelhetőnek a rakétavédelmet. Egy friss közvélemény-kutatás szerint ráadásul a csehek 61 százaléka elutasítja a terveket.

Ők az ukrán kémek, akiket Magyarország kiutasított