Rendőrségi terrorelhárítóból lett fegyverkereskedő és milliárdos, a 2000-es években szoros kötelékek fűzték a szocialista párthoz, tavaly pedig bevásárolta Ruszin-Szendi Romuluszt a Tisza Pártba, emellett ismeri az ukrán kémbotrány egyik főszereplőjét, Holló Istvánt és ismernie kell a másik résztvevőt, Tseber Rolandot is. Címszavakban így összegezhető az a májusi tényfeltáró írásunk, amelyben Wéber János baloldali milliárdost mutattuk be. Akkori cikkünkben elsősorban arra koncentráltunk, hogy felfedjük, miként mozgott és mozoghat manapság az üzletember a politikai térben, most viszont azzal foglalkozunk, hogy az elérhető adatok alapján milyen tényezők segítették Wéber meggazdagodását. A baloldali kormányok idején kiírt közbeszerzései eljárások biztosan ide sorolhatók.
Közbeszerzés: jól fizet a szocialista kormány
Wéber János legismertebb vállalkozása az 1992-ben alapított Combat volt, amely Combat Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kft. néven kezdte meg működését.
A cég már a Horn-kormány idején is rendszeresen szállított felszereléseket a rendvédelemnek, a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok alatt pedig csak úgy sorjáztak a megnyert állami megrendelések és vele a nem egyszer botrányba hajló ügyek.
A kft. beszámolói a 2002 utáni időszaktól érhetőek el, ezek szerint pedig a cég 2002 és 2010 között megközelítőleg tízmilliárd forintos árbevételt ért el. Az összeg érzékelhető része belföldi értékesítésből, közelebbről közbeszerzéseken elnyert szerződésekből származott. A megrendelők között szerepelt például a Honvédelmi Minisztérium, a büntetés-végrehajtás, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), a Vám- és Pénzügyőrség, valamint a Magyar Posta.
De nézzük részletesen! 2002-ben és a következő három esztendőben félmilliárd forint körüli árbevétellel dolgozott a Combat, ami aztán 2006-ban másfél milliárd fölé ugrott, hogy 2009-re meghaladja a 2,1 milliárd forintot. Ebben az évben több állami szervezet közbeszerzését nyerte el a cég, így többek között a honvédelmi tárca által három könnyű helikopter beszerzésére kiírt eljárást, szinte forintra pontosan 240 millióért. Ugyanekkor lett győztes a vállalkozás a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat forma- és egyenruha beszerzésre meghirdetett közbeszerzésén 13,5 millióért, de az ORFK-nak is szállíthatott megkülönböztető hang- és fényjelző berendezéseket 166 milliós áron. A hadügy tűzszerész berendezésekért több mint ötvenmilliót fizetett akkor.
Azt talán nem árt megemlíteni, hogy 2009-ben Gyurcsány Ferenc kénytelen volt Bajnai Gordonnak átadni a miniszterelnöki széket, mégpedig azért, mert Magyarország 2008 végén napokra volt csak az államcsődtől. A gazdaság döglődött, több százezer devizahitelest fenyegetett a teljes elszegényedés, ehhez jött, hogy Bajnai kormánya brutális megszorításokat vezényelt le: adóemelések mellett akkor vették el egyebek mellett a 13. havi nyugdíjat. Wéber János fegyverbeszállító cégének mégis kiugró volt az az esztendő.
BTR, tűzszerészrobot, helikopter
A cég ügyletei közül többel is sokat foglalkozott a sajtó. Ilyen volt például az a 2006-os, vagyis a Gyurcsány-kormány időszakára eső tranzakció, amelyben a magyar állam hatvanhat BTR–80-as harcjárművet adott el Iraknak. Az adásvételben részt vett a Combat, és csak úgy sorjáztak körülötte a kérdőjelek, volt, aki törvénysértést emlegetett.
De nem maradt ki Wéber vállalkozása a rendőrség 2007-es fegyverkezéséből sem: az őszödi beszéd és a rendőrterror után nem sokkal, 2006 végén a balliberális kormány milliárdokat bocsátott a rendőrség rendelkezésére tömegoszlató eszközök beszerzésére, különböző termékeket ekkor a Combat szállított a karhatalomnak.
Cikkezett a sajtó ezek mellett egy speciális tűzszerészrobotról is, ami 2008-ban egy afganisztáni bevetés közben vallott kudarcot, így közrejátszhatott egy magyar katona halálában. A 2009-ből kiemelt helikopterügylet kapcsán pedig a 2010-es kormányváltás után amiatt vizsgálódtak, mert felmerült, hogy túlárazták a gépeket.
Wéber elköszönt
A Combatban Wéber János alapító tag, tulajdonos volt, majd az ügyvezetői feladatokat is ellátta, a céget végül 2010 utolsó napjaiban hagyta el. A vállalkozás akkor Milipol Kft.-re változtatta nevét, majd nagyjából egy év múlva zártkörű részvénytársasággá alakult. Érdekes mozzanat, hogy a cégbe 2004-ben beszállt az a Székely Herbert, aki Fenyő János munkatársa volt, majd miután a médiavállalkozót 1998-ban a nyílt utcán agyonlőtték, Székely lett a Fenyő-birodalom gondnoka. Székely 2010-ben a Milipol egyedüli tulajdonosa lett, később ő is kiszállt. A céget 2021-ben az állam vette meg.
Ingatlanpanama árnyékában
Wéber Jánosnak megannyi más vállalkozáshoz is volt köze az elmúlt évtizedekben. Az üzletember érdekeltségei közül megemlíthető a Combathoz hasonló tevékenységű, 2006-ban alapított HD Kraft Kft. vagy éppen a Rózsakert Ház Kft. Utóbbi a Heti Válasz 2009-es, a terézvárosi és az erzsébetvárosi baloldali ingatlanpanamák felgöngyölítésére kísérletet tevő tényfeltáró cikkében is szerepelt, mint az egyik gyanús ingatlanvásárlás szereplője.
A különböző kétes ügyletek felsorolásakor egyébként az írásban – a volt MSZP-s Hagyó Miklós és az SZDSZ-es Kardos Péter mellett – felbukkant Puch László neve is. Ez azért fontos, mert Wébert bizonyosan régi és szoros kapcsolat fűzi a szocialisták pénztárnokához, erős emberéhez, ami egy időben olyannyira köztudott volt, hogy Wéber a magyar sajtó csak Puch László gyerekkori barátjaként emlegette.
Wéber feleségét pedig az MSZP egyik állandó ügyvédjeként. Mindezek az információk sajátos megvilágításba helyezik a tényt, hogy Wéber fegyvercége a baloldali kormányok idején kiválóan szerepelt a közbeszerzéseken.
Más is nyert közbeszerzést
A baloldali üzletembernek akadt még egy botrányba keveredett cégben érdekeltsége. Ez a Budapest Mikroelektronika Zrt. volt, amelynek Wéber 2005 elejéig vezérigazgatója volt. 2010 előtt ez a vállalkozás is több közbeszerzést nyert el, például – már Wéber szerepvállalása után – az Állami Autópálya Kezelő Zrt., a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vagy éppen az ORFK pályázatain.
Itt érdemes felidézni, hogy a cég vitte el 2009-ben a rendőrség traffipaxtenderét, de mivel nem a Mikroelektronika adta a legjobb ajánlatot, az ügyből botrány kerekedett.
Végül a Közbeszerzési Döntőbizottság megtiltotta, hogy szerződést kössenek a vállalattal a majdnem hárommilliárdos ügyletben.
Úgy tudjuk, Wéber a hazai érdekeltségeit mára jórészt háttérbe szorította, a vállalkozó inkább Nyugat-Európában aktív.
Wéber és a kémbotrány
Ezek után címszavakban érdemes felidézni, hogy Wéber Jánosnak milyen szerepe volt az ukrán kémbotrányban.
– Kiderült, hogy Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök és a Tisza Párt jelenlegi szakértője rendszeres kapcsolatot tartott fenn az ukrán állampolgárságú Holló Istvánnal, akit a magyar hatóságok májusban letartóztattak.
– Ruszin-Szendi nem csak Hollóval, hanem Wéber János fegyverkereskedelemből milliárdossá lett nagyvállalkozóval is jó kapcsolatot ápol.
– Miután leváltották a vezérkari főnök pozíciójáról, Ruszin-Szendi Romuluszt Wéber János köre arra próbálta rávenni, hogy alapítson idehaza jobboldali pártot. Az előkészületek 2023 végén meg is kezdődtek.
– A pártalapítás folyamatát megszakította, hogy a 2024 elején színre lépő Magyar Péter népszerűsége gyorsan nőtt,
végül Ruszin-Szendi tavaly novemberben megkereste a Tisza vezérét. Ruszin-Szendi pénzt is vitt magával.
A kapcsolatfelvételt Wéberék támogatták, a pénz is ettől a körtől származott.
– Ruszin-Szendi 2025 elején hivatalosan a Tisza szakértője lett, és ő is tevékenyen részt vett abban az akcióban, amelyben a honvédelmi miniszter egy beszédfoszlányát próbálták Magyarék a kormány „őszödi beszédeként” és valamilyen háborús szándék leleplezéseként eladni. Magyarék rövid úton kudarcba fulladt lejáratási célú akciójának másnapján az Ukrán Biztonsági Szolgálat azt állította, hogy elfogott két magyar kémet Kárpátalján.
– Az itthon letartóztatásban lévő Holló István mellett komoly szerepe volt a Magyarországon zajló ukrán befolyásolási törekvésekben a tavaly ősszel kémkedés miatt kiutasított Tseber Rolandnak is.
– Tseber szervezte Magyar tavalyi ukrajnai útját, emellett jó kapcsolatot ápol Mikola Smetankával. A férfi egy cseh üzletember, akivel Wéber János és Ruszin-Szendi Romulusz többször találkozott Csehországban.
– Miután Tsebert kémkedés miatt kiutasították Magyarországról, Mikola Smetanka vette át az ukrán férfi európai ügyeinek intézését.
– Smetanka áll a Zugló TV mögött: ennek a tévécsatornának a pénzelésével segítette korábban Tseber az ellenzéket. Merthogy Tseber igyekezett kapcsolatot kialakítani magyar politikai szereplőkkel.
