Fenyő Jánost, a Vico sajtóbirodalom urát 1998. február 11-én este fél hat után, saját Mercedesében gyilkolták meg a Margit utca 4. szám alatt, amikor megfogta a piros lámpa. A feltorlódott kocsisorban várakozó Mitsubishiből kiugrott egy férfi, aki az Agram 2000 típusú gépfegyveréből tizenkilenc lövést adott le Fenyő Jánosra.
A lövedékekből négy találta el az áldozatot, így a médiavállalkozó azonnal meghalt.
A merénylet után a tettes megszabadult géppisztolyától, sapkájától, kabátjától, kesztyűjétől, beszállt társai közelben lévő autójába, és elhajtottak a helyszínről.
Az egész magyar közéletet megrázta a leszámolás
A gyilkosság a teljes magyar közéletet megrázta. Horn Gyula akkori miniszterelnök éppen a Fenyő-gyilkosság után fakadt ki az azóta szállóigévé vált, Kuncze Gábor belügyminiszternek címzett mondatával:
„Ami ma van, az nem közbiztonság.”
És valóban, a kegyetlen leszámolás a rendszerváltás utáni Magyarország legsötétebb időszakában történt, hiszen a kilencvenes évek közepétől javában dúlt az olajszőkítéssel kéz a kézben járó magyar maffiaháború: szinte minden napra jutott egy robbantás, vagy gyilkosság. Nem voltak békés évek. Fenyő János médiavállalkozó likvidálása azonban eltér a kilencvenes években elkövetett maffiagyilkosságtól, ugyanis sem előtte, sem azóta nem fordult elő, hogy olyan kaliberű embert gyilkoljanak meg, aki bejáratos volt a legmagasabb politikai körökbe, pártokat finanszíroz és emellett az ország egyik leggazdagabb embere.
DNS buktatta le a tettest
A rendőrség tizenhárom évig nem találta a gyilkost, s fordulat a Fenyő-ügyben azután következett, hogy
2011 februárjában magyar kérésre Szlovákiában letartoztatták az Aranykéz utcai robbantással és több más bérgyilkossággal összefüggésbe hozott Jozef Roháčot, miután kiderült, az ő DNS-ét találták meg a merénylet helyszínén hagyott sapkában.
A szlovák végrehajtóembert a bíróság végül 2017 májusában jogerősen is életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. Roháč bűntársát, a vád szerint sofőrként közreműködő Ladislav Trnkát bizonyítottság hiányában felmentették.
A szolgálat is vizsgálódott
A jogerős ítélet után vizsgálatot indított a rendvédelmi szervek belső elhárításaként működő, a 90-es évek alvilági leszámolásaiban a rendőrségnek segítséget nyújtó Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ), majd a kellő információk összegyűjtése után 2017. október 31-én újra nyomozni kezdtek. Néhány hónappal később, 2018. március 22-én gyanúsítottként hallgatták ki a börtönben a Prisztás-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás megrendelése miatt jogerősen elítélt Portik Tamást, majd április 17-én, a délutáni órákban Gyárfás Tamást is előállították és gyanúsítottként hallgatták ki.
Hangfelvétel volt a vád alapja
Gyárfás ellen 2019 nyarán emeltek vádat felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt. A Fenyő-ügyben Portikot is felelősségre vonták, az ellene indított eljárást egyesítették Gyárfás perével. A Nap TV volt tulajdonosa terhére azt rója a vádhatóság, hogy ő bujtotta fel az Energol-vezért arra, hogy Roháčcsal és bandájával ölesse meg legnagyobb üzleti riválisát, Fenyő Jánost. A vád egyik fontos alapja az a hangfelvétel, amelyet Portik rögzített a 2000-években kettejük beszélgetéseiről, és amelyen többször szóba került a Fenyő-gyilkosság.
Elsőfokon hét évet kapott Gyárfás
Tavaly februárban Gyárfás Tamást bűnsegédként, előre kitervelten elkövetett emberölés miatt hét év fegyházbüntetésre, Portik Tamást pedig felbujtóként, előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés miatt életfogytiglani fegyházra ítélte nem jogerősen a bíróság. Azért született Portik esetében ez a döntés, mert nála perújítást rendeltek el és a Fenyő-ügyet egyben kezelték az Aranykéz utcai robbantás ügyével, amiben korábban szintén kimondták a férfi bűnösségét.
Az ügyészség súlyosabb büntetést, a védelem felmentést kér
A másodfokú eljárás a Fővárosi Ítélőtáblán április elsején kezdődött, az ügyészség súlyosabb büntetést kért Gyárfásra, mivel szerintük nem bűnsegédje, hanem felbujtója volt a bűncselekménynek.
Az ügyész Portik esetében egyetértett az életfogytiglani fegyházbüntetéssel, ugyanakkor a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának későbbre tolására tett indítványt. Ezeket leszámítva a vádhatóság az elsőfokú döntés helybenhagyását kérte a Fővárosi Ítélőtábla. A védelem Portik és Gyárfás esetében is felmentést kért a táblabíróságtól.
Borítókép: Gyárfás Tamás (Fotó: MTI)
Börtönbe vonul Gyárfás Tamás
