Fenyő-gyilkosság: Itt a Gyárfás-ítélet részletes indokolása

Jogerősen hét év börtönbüntetésre ítélte csütörtökön Gyárfás Tamást a Fenyő-gyilkosság ügyében a Fővárosi Ítélőtábla. Ezzel helybenhagyta az elsőfokú bíróság korábbi döntését annyi változtatással, hogy Gyárfás nem bűnsegédje, hanem felbujtója volt az emberölésnek. Portik esetében szintén helybenhagyta a korábbi döntést a táblabíróság. Gyárfást nem tartóztatták le az ítélet után, börtönbehívója után kell majd bevonulnia valamelyik büntetés-végrehajtási intézménybe.

Fotó: Hatlaczki Balázs

Minimális korrigálással helybenhagyta a másodfokú bíróság csütörtökön meghozott jogerős döntésével a Fővárosi Törvényszék tavalyi ítéletét a Fenyő-gyilkosság ügyében. Gyárfás Tamást, a Nap TV volt tulajdonosát nem bűnsegédként (amit az elsőfok kimondott), hanem felbujtóként elkövetett emberölés miatt hét év börtönbüntetésre, míg Portik Tamást szintén felbujtás miatt életfogytiglani fegyházra ítélték.

Gyárfás szabadlábon

Utóbbi esetében a feltételes szabadlábra bocsátás lehetőségét húsz évben határozták meg, míg Gyárfás büntetése háromnegyedének a letöltése után szabadulhat. A bíróság Gyárfással szemben semmilyen kényszerintézkedést nem alkalmazott, nem tartóztatták le, sőt korábbi bűnügyi felügyeletét is megszüntették. Azonban, ha nem vonul be a meghatározott időpontban a börtönbe, akkor elesik a kedvezménytől. 

Az ítélet jogerős, de a védelem nyilvánvalóan felülvizsgálati indítványt fog benyújtani a Kúriára.

A kulcsfontosságú hangfelvételek

A Fővárosi Ítélőtábla rövid indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú határozat kapcsán nem merült fel olyan eljárási szabálysértés, amely az ítélet hatályon kívül helyezését indokolta volna. A táblabíróság rámutatott: az elsőfokú bíróság helyesen mérlegelte az ügyben keletkezett bizonyítékokat. Rédei Géza tanácsvezető bíró hozzátette: az ügy legfontosabb bizonyítéka az a hangfelvétel volt, amit még Portik Tamás rögzített a 2000-es évek közpén Gyárfással közös beszélgetéseikről. 

A felvételen többször szóba került a Fenyő-gyilkosság. Ahogy az elsőfokú ítélet fogalmazott: valamikor 1996 decemberében Gyárfás segítséget kért Portiktól, aki az ítélet szerint ekkor állt elő azzal az ötletével, hogy Gyárfás kedvéért megöleti a volt úszószövetségi elnök ellenségét, Fenyő Jánost. Gyárfás 1994-től ismerte az Energol olajos cég egyik tulajdonosát, Portikot, aki tőle bérelte a budai villáját.

Gyárfás nem bűnsegéd, hanem felbujtó

A felajánlkozás úgy történt, hogy Portik Fenyőre célozva megkérdezte, hogy „szétb…sszuk-e, majd egy mutató mozdulatot tett, Gyárfás pedig széttárta a kezét és bólintott. Portik még meg is dicsérte, hogy a volt médiavállalkozó „k…rva okos”, azaz meggyőződött arról, Gyárfás érti, mire utal: Fenyő meggyilkolására. A táblabíróság ítélete itt eltért az elsőfokú bíróság döntésétől, amely azt állapította meg, hogy mivel Portik ötlete volt Fenyő kivégzése, ezért Gyárfás „csak“ bűnsegéd. A másodfokú bíróság azonban – egyetértve az ügyészség álláspontjával – Gyárfásnak ezt a magatartását felbujtásként értékelte. Tehát tulajdonképpen a felbujtó felbujtója, hiszen ő felbujtotta Portikot, aki pedig a rettegett szlovák bérgyilkossal, Jozef Roháccsal megölette a médiacézárt.

„A dolog hamarosan realizálódni fog“

A Fővárosi Ítélőtábla arra is kitért, hogy az ügyben keletkezett tanúvallomásokat is helyesen értékelte tavalyi ítéletében a törvényszék. 

Itt érdemes megemlíteni Portik legközvetlenebb bizalmasának a vallomását is, aki elmondta, 1997 decemberében Portik üzenetet küldött vele Gyárfásnak, hogy a „dolog hamarosan realizálódni fog”. Az elsőfokú bíróság hangsúlyozta, a volt médiavállalkozó pontosan tudta, milyen üzenetet kapott: hamarosan végezni fognak nagy ellenségével. Erre gyorsan sor is került, mert 1998 februárjában Portik bérgyilkosa, Jozef Rohác megölte Fenyőt.

Tasnádit is megbízták

A lapunknak ma az ítélet után nyilatkozó Tasnádi Péter is fontos tanúvallomást tett az ügyben, hiszen az ügyészség ezzel igazolta, hogy Gyárfás valóban meg akarta öletni Fenyő Jánost. Itt arról van szó, hogy az ítélet szerint a Nap TV volt tulajdonosa 1997 őszén 12 millió forintért Tasnádit is megbízta az emberöléssel, amit utóbbi férfi nem hajtott végre.

A Fenyő-gyilkosság

Fenyő Jánost, a Vico sajtóbirodalom urát 1998. február 11-én este fél hat után, saját Mercedesében gyilkolták meg Budapesten. A rendőrség tizenhárom évig nem találta a gyilkost, de soha nem adták fel, hogy megoldják a magyar kriminalisztika legrejtélyesebb merényletét. 

2011-ben februárjában aztán a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) óriási áttörést ért el:  magyar kérésre Szlovákiában letartoztatták az Aranykéz utcai robbantással és több más bérgyilkossággal összefüggésbe hozott Jozef Roháčot, miután kiderült, az ő DNS-ét találták meg a merénylet helyszínén hagyott sapkában. 2018-ban az NNI Portikot és Gyárfást is meggyanúsította, majd az ügyészség egy évvel később bíróság elé állította őket.

A vádemelés után Ibolya Tibor akkori fővárosi főügyész (aki jelenleg Polt Péter büntetőjogi helyettese) úgy nyilatkozott, hogy a hatóság által lefoglalt Portik-felvételeken hallhatóak olyan mondatok, amelyekből csak azt a következtetést lehet levonni: korábban megtörtént a gyilkossági ajánlat és annak az elfogadása. Ezt most a bíróság jogerős döntése is alátámasztotta.

A Fenyő-gyilkosság hátteréről, a gyilkosság előzményéről, a nyomozásról és az utána eltelt időszakról bővebben ebben a cikkünkben olvashatnak.