Sokan meglepődhettek azon, hogy a Fővárosi Ítélőtábla mai ítélethirdetése után Gyárfás Tamás nem rendőrök kíséretében hagyta el a bíróság épületét, hanem szabadon sétált ki – annak ellenére, hogy a bíróság másodfokon jogerősen 7 év börtönbüntetésre ítélte az egykori sportvezetőt, médiamogult. A jelenség mögött azonban nem joghézag, hanem a büntetőeljárás szabályai állnak.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász kérdésünkre elmondta: ha az elsőfokú ítélet után nem rendelték el a vádlott letartóztatását, akkor a másodfokú bíróság – amennyiben az elsőfokú döntést helybenhagyja – jellemzően nem változtat ezen. „Ha az elsőfok után nem rendelték el a letartóztatást, helybenhagyás esetén általában nem szokták” – fogalmazott, miután felvetettük, hogy ez más esetekben is így szokott történni.
A szakértő szerint ugyanakkor fontos szerepe van az ügyészi indítványnak is, hiszen a bíróság a letartóztatásról ennek fényében határoz.
A büntetőeljárásról szóló törvény 552. §-a kimondja, hogy a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést akkor lehet elrendelni, ha az ítélet tartamára figyelemmel a vádlott szökésétől vagy elrejtőzésétől kell tartani. Ebben az esetben azonban úgy tűnik, a bíróság ezt nem látta indokoltnak, így Gyárfás Tamás egyelőre szabadlábon maradhat, és csak egy későbbi időpontban kell megkezdenie a büntetés letöltését, erről hivatalos értesítést kap majd.