Aligha van Magyarországon olyan nemzeti ünnep alkalmából tartott rendezvény, ahol ne találkoznánk a magyar katonai hagyományok egyik élő jelképével, a huszárral. Makulátlan egyenruha, díszes huszárcsákó, pödört bajusz – néhány olyan külső jellegzetesség, ahogy egy ilyen katonát elképzel az átlagember. Az ünnepi díszszemléken szembetűnő lehet az is, hogy őt és lovát érheti bármilyen külső kellemetlen hatás, fegyelmezetten, szemrebbenés nélkül végzik ugyanúgy feladatukat. Sokakban felmerülhet a kérdés, miért dönt valaki úgy, hogy ezt a hivatást választja. Lapunk erről beszélgetett a Nemzeti Lovardában az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály őrvezetőjével, Salga Gergővel.
Sportolóból katona
Miután Salga Gergő 17 éves öttusasportolói karrierje 2022. december 31-én véget ért, lovasedzője megszervezett neki egy találkozót a huszárosztály akkori parancsnokával. A beszélgetés után tisztázódott benne: a lovaglást mindig is szerette, és tetszett neki a honvédség által kínált hivatás. Végül mérlegelés után úgy döntött, mindenképpen ki szeretné próbálni.
Felidézte, hiába huszárnak jelentkezett, úgy kezdte a pályafutását mint minden katona, alapkiképzéssel. Csak ezt követően került a huszárokhoz, 2023 júliusában. Elmondása szerint a legfőbb feladatuk a protokolláris eseményeken való díszelgés, ami nem mentes a kihívásoktól.
Itt, a lovardában is szoktatni kell a lovakat a különböző külső ingerekhez, ugyanis alkalmazkodnunk kell a lehető legtöbb szélsőséghez, legalábbis számomra ez az, ami viszonylag nehézséget okoz
– magyarázta.
Mint kifejtette, a lovak nagyon sok ingert kapnak egy-egy díszelgés során, mint például a honvédség zenekarának hangszerei, nem is beszélve a turisták tömegeiről a budai Várban. – Ezeket nem árt, ha a lovak higgadtan tudják kezelni. Szerintem ez a legnehezebb oldala ennek: a lovakkal olyan kapcsolatot kell kialakítani, hogy mindez kivitelezhető legyen – hangsúlyozta.
Bizalmi kapcsolat
Salga Gergő szerint sokakban felmerülhet a kérdés: kialakulhat-e személyes, bizalmi kapcsolat a ló és lovasa között?
Az őrvezető határozottan állítja, igen.
Elmondása szerint ugyan a huszárosztályon belül a tapasztalatszerzés miatt senki sem egy állattal foglalkozik, de mindenkinek van egy saját szolgálati lova, aki nagyobb figyelmet, több törődést kap tőle. Az övé már több mint egy éve érkezett a szilvásváradi ménesből, a neve Flótás.
– Ha jól akarsz bánni egy lóval, akkor ugyanúgy kell egy bizalmi kapcsolatot vele fölépíteni, mint egy kutyával. Meg kell tanulnia neki is a hierarchiát, vagyis azt kell csinálnia, amit te kérsz tőle. Te pedig egyértelműen nem kérhetsz tőle olyat, amit ő nem tud megcsinálni. Szépen, lépcsőzetesen fel lehet építeni ezt a kapcsolatot, és akkor egy idő után ő elfogadja az embert mint társát – magyarázta. Emlékeztetett arra, rengeteg feljegyzés van a huszárokról, milyen mély kapcsolatot sikerült kialakítaniuk a saját lovaikkal. – A szó szoros értelmében az égő hegynek neki lehetett velük lovagolni – hangsúlyozta.
Salga Gergő most már lassan második éve szolgál Flótással, és – elmondása szerint – most érzi azt, hogy kezd a kapcsolatuk egyre szorosabb lenni. Ez hosszú távon nagyon kifizetődő lehet, ugyanis hangsúlyozta azt is: a lovak sokkal tovább élnek, mint a legtöbb háziállat, a díszelgési szolgálatot akár 10-15 évig is tudják végezni.
A lovakat is karban kell tartani
A lovak azonban sok törődést igényelnek, és mint a honvédség valamennyi alakulatánál, itt sincs másképp, mindenki szigorú rend szerint végzi napi feladatát. Az őrvezető elmondása szerint a lovakat minden nap „karban kell tartani”, azokat edzés előtt és után is mindig le szokták takarítani (csutakolni). A terhelést viszont egyenletesen osztják ki rájuk heti lebontásban. – A hétfői nap csak könnyebb edzéssel indul, például futószárazással. Ahogy egyre inkább megyünk bele a hétbe, úgy kapnak egyre intenzívebb feladatokat. Kedden és csütörtökön személyre szabottan eddzük őket, szerdán és pénteken pedig a nagy pályán szoktunk díszelgő alakzatokat gyakorolni. Hétvégén csak futószárazzuk őket, vagy a karámba vannak kicsit kiengedve, hogy tudjanak mozogni, szaladgálni – magyarázta.
Salga Gergő úgy összegzett, szerinte jól választott hivatást. – A sportolói létem alatt volt egy képem arról, milyen is lehet egy olyan világ, ahol azt csinálhatom, amit szeretek.
Kevés embernek adatik meg az életében, hogy tényleg azzal foglalkozhat, amit élvez, amit szeret, és nekem ez sikerült
– mondta.
