Judy Dempsey budapesti riportsorozatának harmadik része – amelyből kettő a Párizsban szerkesztett International Herald Tribune-ben, egy pedig annak anyalapjában, a The New York Timesban is megjelent – most a Tribune címoldalán kezdődik. A Magyarország a Gazpromot választja az EU-val szemben főcímet, illetve Budapest úgy dönt: a csővezeték meghosszabbítása többet ér a tömb „álmánál” alcímet kapott írás a címoldal után az ötödik oldalon folytatódik.
*
Az újságírónő korábbi cikkeiben a Gyurcsány-kormány demokráciagyakorlatát és a magyar gazdaság rossz állapotát ismertette.
Miközben az Európai Unió közös biztonságpolitikára törekszik – kezdődik a budapesti keltezésű cikk –, a szocialisták által vezetett kormány szakított a tömbbel úgy, hogy az oroszokkal társulva kívánja meghosszabbítani a gázvezetéket Törökországból Magyarországra. A közös terv közvetlenül versenyezne az unió azon elképzelésével, hogy saját csővezetéket építene ki az orosz energiafüggőség csökkentésére. A Törökországból Bulgárián és Románián áthaladó, Kék Áramlat nevű Gazprom-vezeték csaknem ugyanazon útvonalat követné, mint az EU-beruházás. Emellett csaknem annyiba kerülne, és nagyjából ugyanakkor készülne el.
A magyar ellenzék szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök – „aki a volt kommunista pártot vezeti” (ami eddig az International Herald Tribune-ből nem derült ki), és szoros kapcsolatokat tart fenn Vlagyimir Putyin orosz elnökkel (a lap ugyancsak friss felfedezése), támogatja a Gazprom azon stratégiáját, hogy „befolyását kiterjessze Közép- és Délkelet-Európára”. A magyar gazdasági minisztérium szerint – folytatja Dempsey – az ország Közép-Európában fontos energiaelosztóvá válna, és a Kék Áramlat-program elősegítené e cél megvalósulását. A Nabucco-vállalkozás legkorábbi, 2011-es befejezése esetében a „tömb” 27 országát ellátná földgázzal, az uniónak legalább 30 milliárd köbméter földgázt szállítana.
„A két csővezeték közül melyik létezik?” – kérdezte Gyurcsány. A Kék Áramlat már most eléri Törökországot, áthaladva a Fekete-tenger alatt. „A Nabuccóval a nagy baj az, hogy nem tudjuk, mikor szállít gázt hozzánk – folytatta a miniszterelnök. – Ha valaki megmondaná határozottan, hogy ekkor és ekkor gázt kapunk belőle, akkor az rendben van, de a lakásokat nem lehet álmokkal fűteni, csak gázzal.” A Nabucco – hivatkozik a riporternő Andris Piebalgs energiaügyi biztosra – a földgázt a Kaszpi-térségből szállítaná hazánkon át Ausztriába. Az érintett országok konzorciumot alkottak a Nabucco-csővezeték megépítésére. Gyurcsány közölte, hogy Magyarország támogatja az oroszokat a Kék Áramlat közép-európai meghosszabbításában, annak ellenére, hogy a Nabucco-konzorcium tagjai vagyunk. A gazdasági minisztérium szerint ez a megoldás ötmilliárd dollárba kerülne.
A Kék Áramlat műszaki okokból évente alig hárommilliárd köbméter földgázt továbbít, ami jóval alatta marad a térség szükségletének. Az orosz gázt Magyarországra érkezése után vagy eladják más európai országoknak, vagy a Gazprom közelmúltban megszerzett létesítményeiben tárolják.
A cikk később rátér „Koko János” (sic!) gazdasági miniszterre, aki szerint nem ellentmondásos a magyar álláspont, mert két versenyben álló vállalkozásról van szó, de a Nabucco inkább képzeletben létezik, mint a valóságban. Brüsszel közben felgyorsítaná a 3000 kilométeres Nabucco-vezeték építését, miután tavaly az orosz–ukrán energiavita több uniós országban földgázhiányhoz vezetett.
Sérül szuverenitásunk. Gyurcsány Ferenc lehetetlen helyzetbe hozta az EU-t, ha a Nabucco helyett az orosz Kék Áramlat vezeték mellett kötelezte el magát – reagált a Tribune cikkére tegnap Németh Zsolt. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint az egységes uniós fellépés az egyedüli ellenszere annak, hogy kétoldalú különalkukkal Oroszország ne állíthassa kész helyzet elé az EU-t. Hozzátette: Gyurcsány Ferenc döntése tovább növeli függőségünket az orosz energiától, és súlyosan sérti hazánk szuverenitását. (MTI)
origo.hu
Ki a Soros-ügynök Magyar Péter képviselői között? - megkérdeztük a diszkópolitikust!
