A kormány a 21. századra, a jövőre készíti fel a gyermekeket már az iskolában is – olvasható Bajnai Gordon, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) kormánybiztosának kommunikációs mankójában. Az előre megírt választ arra a „konkrét konfliktusos” esetre írták, ha a parlamenti eseti bizottságban a képviselők esetleg firtatni mernék a harmincötezer, összesen 40 milliárd forint értékű digitális, interaktív iskolai tábla beszerzésének valós indokait. Bajnai „digitális táblabírója” ezúttal a szakmai szervezetek felháborodása mellett maga a puszta valóság. Az iskolák nagy részében régi típusú tábla és kréta ugyan még akad, a nyomtató- papírt, a tisztasági eszközöket már a szülőknek kell biztosítaniuk, sok helyen pedig már a fűtésszámlát sem képesek kifizetni.
*
Az intézményeket működtető önkormányzatok szűkös költségvetése és a forráselvonások miatt akadnak olyan községi iskolák is, ahol nemrég átmenetileg megszüntették a gázszolgáltatást, így a gyermekek – és rájuk vigyázó szüleik – otthon maradtak. Az alapvető műszaki gondok – tetőbeázás, megfelelő padok, székek hiánya – mellett a megszorítások miatt a pedagógusok óraszámemelése is gyakorlatilag 10 százalékos leépítést jelenthet.
A forráshiány a fővárosra is jellemző: az ország öt legjobb gimnáziuma között ma is van olyan, ahol még tisztességes tornaterem sincs, és a gyerekek alumíniumból összeeszkábált „átmeneti” épületben tanulnak.
A „digitális krétakör” problémájával kapcsolatban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jelezte: „A kormány 40 milliárd forintot különített el a 35 ezer táblára”, sőt, „ennél jóval többet kívánnak beszerezni”. Az NFÜ és az Oktatási Minisztérium ugyanakkor nem tudta megmondani, hogy pontosan hány tanintézet jelentette be igényét az interaktív táblákra.
Horváth Ádám, a Miniszterelnöki Hivatal operatív programokkal foglalkozó szakértője lapunk kérdésére elmondta, hogy hét év alatt az uniós programok keretében 120 milliárd forintot kívánnak fordítani az iskolák felújítására, szintén hét év alatt 60 milliárd jutna az összes informatikai fejlesztésre, amelynek „tényleg nagy részét teszi ki a digitálistábla-program”.
– A digitális táblák helyett először az emberi és technikai életkörülmények javítására kellene pénzt fordítani – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének országos elnöke, aki hangsúlyozta: el kell kezdeni végre az oktatási felzárkóztatást, „amelynek nagyon híján vagyunk”.
Kis Papp szerint elsősorban a vidéki iskolákat kellene előnyben részesíteni, ahol sok helyen még internet-hozzáférés sincs, azért, hogy az emberi körülmények egyformák lehessenek.
– Az interaktív táblák bevezetésére szánt 40 milliárd forintból több száz iskolát lehetne megmenteni, legalábbis az alapján, hogy egymilliárd forint hiány miatt húsz oktatási intézményt kell átszervezni Budapesten – nyilatkozta nemrég az Info Rádiónak Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke.
Más véleményen van ugyanakkor Magyar Bálint fejlesztéspolitikai államtitkár, aki szerint „bűn lenne megfosztani a diákokat a digitális tábla hasznaitól”.
– Hasonló példával állunk szemben, mint annak idején a kakaóbiztos számítógépek esetében – mondta Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke, aki hozzátette: nem tartja a jelenlegi helyzetben időszerűnek a digitális táblák beszerzését. Az MDF tegnap kiadott sajtóközleménye a Magyar Bálint vezette oktatási tárca informatikai beszerzési botrányai után most ismét valamilyen „disznóságot sejt”. Almássy Kornél alelnök szerint az uniós forrásokkal kapcsolatban az iskoláknak maguknak kellene dönteniük arról, hogy mire van szükségük.
origo.hu
Halálos trópusi betegség ütötte fel a fejét Magyarországon, riadót fújtak az orvosok
