Életveszélyes hal jelenlétére figyelmeztetnek a szakemberek a közelmúlt észlelései alapján az Adriai-tenger horvátországi partvidékén. A súlyosan mérgező trópusi betolakodót legutóbb már az észak-adriai térségben, az Isztriai-félsziget környékén is megfigyelték.

Életveszélyes hal telepedett át trópusi vizekből a Földközi-tengerbe
Az egyik legveszedelmesebb idegméreggel rendelkező halfajt, az ezüstcsíkos gömbhalat (Lagocephalus sceleratus) legelőször 2003-ban figyelték meg a Földközi-tengerben. A mediterrán vizekben idegenhonosnak számító hal más tengeri fajokkal együtt a Szuezi-csatornán át juthatott a Földközi-tenger vizébe.

Amikor 1869-ben átadták a Földközi-tengert a Vörös-tengerrel összekötő Szuezi-csatornát, 13 millió év elteltével ismét helyreállt az összeköttetés a mediterrán medence és az indopacifikus térség között, lehetővé téve a trópusi fajok bevándorlását a Földközi-tengerbe.
A miocén időszak derekáig a mediterrán medence délkeleti irányban még összeköttetésben állt az Indiai-óceánnal. Ez a kapcsolat csak akkor szűnt meg, amikor nagyjából 13 millió éve az Arábiai-lemez Eurázsiának ütközött. Az ősi Földközi-tenger trópusi múltjából maradtak fenn mind a mai napig azok a paleotrópusi reliktumfajok, amelyek ma már a Földközi-tengeren kívül sehol másutt nem fordulnak elő a világtngeren. Ilyen egykori Tethys-reliktumfaj az adriai vizekben is tömegesen megtalálható barna tölcséres moszat, az egyetlen sejtből álló de 10-12 cm magas ernyősmoszat, vagy például a sokkarú tengeri csillag.
Ez a folyamat, amit a tengerbiológusok a Szuezi-csatorna megálmodója, Ferdinand de Lesseps után csak lessepsi invázióként emlegetnek, főleg azt követően gyorsult fel, hogy az 1950-es években az egyiptomi Iszmaílija térségében lévő sós mocsarakat lecsapolták. A csatornát keresztező sós mocsarak, amelyek vizének extrém magas, 70 súlyezrelék volt a sótartalma, mindaddig természetes akadályt képeztek a mediterrán medence felé tartó nagyobb mértékű betelepedés előtt.

Az azóta eltelt több mint fél évszázad során viszont ez a folyamat felgyorsult és közel 60 trópusi halfaj -benne két cápafaj -, valamint több száz alsóbbrendű tengeri élőlény telepedett át a Földközi-tenger vizébe. Évről-évre egyre újabb fajok megjelenéséről számolnak be az ezt a folyamatot monitorozó tengerbiológusok ami azt mutatja, hogy a lessepsi inváziónak még koránt sincsen vége. A Földközi-tengerben még számos ökológiai fülke (niche) nem számít telítettnek, így ez, illetve a melegedő vízhőmérséklet is kedvező feltételeket teremt a Vörös-tengerből származó trópusi fajok megtelepedéséhez, valamint elterjedéséhez a mediterrán víztömegben.