Hétezermilliárdos kár

Eléri a bruttó hazai össztermék 25-30 százalékát Magyarországon a feketegazdaság aránya becslések szerint, ami azt jelenti, hogy tavaly 6000-7000 milliárd forint maradt adózatlanul. Gazdaságkutatók arra számítanak, hogy az adó- és járulékemelések, valamint a feleslegesen bonyolult magyar adórendszer – a szigorúbb adóhatósági ellenőrzések ellenére is – újabb vállalkozásokat taszít a fekete- és a szürkegazdaság felé az idén.

Csak jósolni lehet az adózatlan jövedelem mértékét Magyarországon, ám gazdaságkutatói becslések szerint a szürke- és a feketegazdaság tavaly 25-30 százalékos részt képviselt a gazdaságban, azaz 6000-7000 milliárd forint adózatlan maradt. A feketegazdaság részesedése a magyar gazdaságban a régi uniós tagállamokhoz viszonyítva kiugróan magasnak számít, mivel ezekben az országokban 10-15 százalékos az adózatlan jövedelmek aránya. Az új uniós tagállamok és hazánk között ugyan nem ilyen nagy a különbség, ám ebben az összehasonlításban is – Bulgáriával, Romániával és Lengyelországgal együtt – a rangsor utolsó harmadában található Magyarország. A feketegazdaság okai összetettek, ám gazdaságkutatók a legfőbb problémaként az uniós viszonylatban magas adókat, a világ egyik legbonyolultabbjának tartott magyar adórendszert, a bürokráciát és a korrupciót említik. Becslések szerint az idén a fekete- és a szürkegazdaság a szigorodó adóellenőrzések ellenére is további teret nyerhet, aminek a legfőbb okát a tavaly szeptembertől és az idén januártól életbe lépő adó- és járulékemelések jelentik. További gond, hogy az adózatlan jövedelmek elburjánzását a konvergenciaprogram sem kezeli, így a bevételnövelést célzó megszorítások ellenére a jelenlegi gondok néhány év múlva újratermelődhetnek. Az adómorál javulása ellen hat, hogy négy év alatt tizenegy új adót vezetett be a kabinet, s 2005-ben a személyi jövedelemadó szabályozása 14-szer, az adózás rendjéről szóló törvény pedig tízszer változott.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legutóbbi kimutatása szerint nemzetközi összevetésben tavaly Magyarországon volt a legmagasabb az egy főre eső közteher, miután az adó- és közteherráta 2006-ban csaknem 70 százalékot tett ki. Nem állunk sokkal jobban a Deloitte könyvvizsgáló cég uniós listáján sem, ez ugyanis azt mutatja, hogy Olaszország után hazánkban viszik el a bérköltség legnagyobb hányadát az adók és a társadalombiztosítási járulékok.
Sokatmondó adat, hogy az elvárt adót júliustól kiváltó új adónem kapcsán a Pénzügyminisztérium mintegy 200 ezer veszteséges vállalkozással számol, miközben az APEH adatai szerint 2005-ben 107 ezer egyéni vállalkozó eredménye lett negatív. A kisebb adóbevétel irányába mutatnak a Központi Statisztikai Hivatal adatai is. Eszerint az adó- és járulékemelések miatt 2006 második fél évében tömegesen adták vissza igazolványaikat az egyéni vállalkozók, akik az idén januárban negyvenezerrel voltak kevesebben, mint fél évvel korábban. A tavalyi második fél évben ugyan 40 500 új vállalkozást is bejegyeztek, ám a cégalapítások száma így is messze elmarad mind a tavaly első félévi, mind pedig az egy évvel korábbi szinttől.