Az illetékesek szerint a törvényt az ország megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyai indokolták. Azt ugyanis még a kormány is elismerte, hogy Kína jövője nagyban függ a külföldi beruházók, a nagyvállalatok és a magánszektor gazdasági fejlődésétől, így közvetve az ázsiai ország tulajdonjogi viszonyaitól is. E téren pedig az évekig húzódó társadalmi párbeszéd ellenére az 1949-es kommunista hatalomátvétel óta mindeddig komoly változás nem történt.
A törvénytervezetnek a társadalmi kongresszus előtti megmérettetés után a heves törvényhozási vitákban is meg kellett állnia a helyét. Ez nem volt könnyű feladat. A kínai kormány ugyanis igen nehezen volt aktivizálható a magánosítás kérdésében, állítja Li Ping (Li Bing), a gazdák földtulajdonlásáért küzdő egyik független jogászi testület vezetője. Kormányzati jóváhagyás nélkül azonban nem lehetett új szabály, Peking pedig sokáig nem bizonyult konstruktívnak az ügyben. Bár a kommunista vezetés tisztában volt azzal, hogy a korábbi tulajdonjogi viszonyok reformokra szorulnak, attól tartott, hogy az emberek túlzott lelkesedése nemhogy a változás javát szolgálja, hanem veszélybe sodorja az ország fejlődését és a társadalmi stabilitásra nézve is komoly gondokat okozhat, derült ki Csiang En-zsu (Jiang Enzhu) kormányszóvivő nyilatkozatából.
Az új szabályozás ellenzőinek táborát erősítette a marxista kínai közgazdász, Gong Hszüan-tiau (Gong Xiantiau) is, aki nemrég nyílt levélben fogalmazta meg ellenvetéseit. Mint az International Herald Tribune-ban is idézett írásból kiderül, Gong Hszüan-tiau szerint az új szabályozás sértené Kína alkotmányát, amiben pontosan rögzítették a szocialista közös tulajdon szent és sérthetetlen voltát. A magánosítást támogatók erre a felvetésre úgy reagáltak, hogy az új szabály bevezetése nyomán tapasztalható visszaélések korántsem a törvény, sokkal inkább a kormány hibái lesznek, hiszen a büntető törvénykönyv szabályai erre is vonatkoznak. A kérdés csak az, hogy a vezetés mit tesz a megfelelő és kívánt szabályok megalkotása érdekében.
A januárban életbe lépő törvény, noha megőrzi az állami tulajdon elsődlegességét és gazdasági befolyását az agrárszektorban, rendezi a gazdák haszonbérleti szerződéseinek kérdését. Ez utóbbi jelentős kihatással lehet az önkormányzatok jelenlegi gyakorlatára nézve is. Vidéken gyakori jelenség, hogy a pénzszűkében lévő önkormányzatok szükség esetén más célokra hasznosították a mezőgazdasági alkalmazásban lévő földeket. Az új szabályozás a gazdák földtulajdonlási igényeire való tekintettel szünteti meg ezt a gyakorlatot.

Csak a legokosabbak érnek el 7 pontot ebben a vegyes műveltségi kvízben