Ferencz Orsolya: Az űrtechnológia alkalmazása részévé vált jónéhány globális szolgáltatásnak

„Az űrtechnológiának tudományos, biztonságpolitikai jelentősége is van.”

Fotó: Soós Lajos Forrás: MTI Fotószerkesztõség

Az űrtechnológia alkalmazása részévé vált jónéhány globális szolgáltatásnak – hangsúlyozta Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) űrkutatásért felelős miniszteri biztosa hétfőn a HUNOR-program: A hazai űrszektor „Booster-e”? – A Magyar Űrhajós Program pozitív hatásai az üzleti szektor fejlődésére című szakmai rendezvényen, Budapesten.

Hozzátette, ezen túlmenően az űrtechnológiának tudományos, biztonságpolitikai jelentősége is van.

Kiemelte, az űrtechnológia, az űripar a versenyképesség egyik sarokpontja, a tudásalapú társadalomban nem lehet high-tech technológia nélkül létezni.

Felidézte, hogy 2018-as kinevezése óta folyamatos az űrterület fejlesztése, létrehozták az első magyar űrstratégiát. A terület jelentőségét mutatja, hogy a kormány önálló stratégiát fogadott el róla, amelynek a gazdasági fókusz kiemelt területe.

Ferencz Orsolya elmondta, az űrstratégiában azokat a kitörési pontokat határoztak meg, ahol van értelme magyar kapacitásokat kiépíteni, növelni. Egyik ilyen a nemzeti űrhajós program, amelynek fontos eleme, hogy vissza kell térni az „emberes űrrepülésben” azok közé az országok közé, amelyek képesek erre.

Nemzetközi együttműködésben, de nemzeti kompetenciát épít ki Magyarország a HUNOR Magyar Űrhajós Programmal – hangsúlyozta.

A miniszteri biztos szólt arról, hogy Magyarország teljes jogú tagja az Európai Űrügynökségnek, a magyar szereplők – köztük egyetemek, cégek, kutatóhelyek – nagy sikerrel pályáznak az ügynökség projektreire, így lehetőségük van a szervezet programjaiban való részvételre. Az ügynökségi regiszterben lévő magyar partnerek száma a 2019-es 23-ról 2024 végéig 256-ra nőtt.

Előadásában a miniszteri biztos kitért arra, hogy 

Magyarországon létrejött az űrtémában egy innovatív felsőoktatási modell, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) vezette konzorcium, amelyben 21 magyar felsőoktatási intézmény vesz részt. 

Büszkék arra, hogy most már külföldi hallgatók is bekapcsolódnak ebbe a képzésbe – jelezte a miniszteri biztos.

Ferencz Orsolya elmondta, 

nagy nemzetközi figyelem kíséri a magyar űrhajós – Kapu Tibor – részvételével induló Axiom-4 küldetést, amelynek a tudományos portfóliója az egyik legnagyobb, a tervezett kísérlet mintegy felét a magyar program adja, és ez komoly presztízst is jelent.

A többszörös halasztást követően leghamarabb, csütörtökön, június 19-én hajnalban várható az indulás – tette hozzá.

A szakmai rendezvényen Domokos Péter, a Kutatási Kiválósági Tanács, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke kiemelte, a hivatal projektfinanszírozást végez, és fontosnak tartják, hogy legyenek nemzetközi szinten kiváló magyar kutatók, versenyképes magyar vállalatok.

Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora arra hívta fel a figyelmet, hogy az űriparba érdemes befektetni. Az egyetemen létrejött a Távközlési, Légi- és Világűrjogi Kutatóintézet, az itt végzett kutatások célja az is, hogy az eredmények az iparban hasznosuljanak.

Hradszki László, a Hiventures Venture Capital vezérigazgatója, arról szólt, hogy míg korábban nem volt jellemző a kockázati tőke jelenléte az űriparban, mostanra már egyre több űrtechnológiával foglalkozó start-up vállalkozásokban is megjelennek ezek a pénzügyi eszközök.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács volt elnöke, a miniszterelnök Stratégiai Tanácsadó Testületének tagja úgy fogalmazott, hogy az űrgazdaság gyorsuló fejlődésének éve lesz 2025. Jelentős beruházások történnek a világ űriparába. A szektorra növekvő befektetések és csökkenő költségek jellemzők – jegyezte meg.