Szájer József Pallasz Athénéhez hasonlította Orbán Viktort

Már 1989. június 16-án bebizonyosodott, hogy Orbán Viktor mindig bátor, mindig előbbre van és mindig igaza van – jelentette ki Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója az intézet által szervezett Egy bátor beszéd 1989. június 16. – A kezdet elnevezésű konferencián. A főigazgató hangsúlyozta: az emberek mindmáig Orbán Viktor beszédére emlékeznek, mert ez volt fontos, ez jelentette a jövőt és a végét annak a rendszernek, amiből mindenkinek elege lett. Szájer József, a Szabad Európa Intézet igazgatója úgy fogalmazott: azon a napon a miniszterelnök Pallasz Athénéként ugrott ki, és felmutatta a saját, illetve pártja összes erényét: bátorságot, erőt és következetességet, amelyek mindmáig megmaradtak.

A „magyar” szó volt a leggyakoribb

Lánczi András filozófus, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kuratóriumának elnöke szintén úgy emlékezett, hogy tévén nézte Orbán Viktor beszédét, amelynek a dinamikája meglepte, és akkor még nem érezte, hogy a beszéd akkora fordulópont, mint az pár nappal később kiderült. A beszédben a „magyar” szó szerepelt benne a legtöbbet, és óvatos realizmust lehetett kiolvasni belőle, ami azóta is jellemzi a miniszterelnököt. 

A beszéd nagy célkitűzése a magyar függetlenség volt, ebben Orbán Viktor mindmáig nagyon következetes, és eddig mindenki veszített vele szemben, aki nem ezt képviselte. 

A miniszterelnök fontos üzenete volt, hogy amit 56-ban fegyverrel próbáltak, azt 89-ben békésen akarták megcsinálni, de végigvonult a beszéden a közösségszervezés jelentősége. Ezért említette gyakran a „magyar” szót, amelyen kívül a hit, az eltökéltség, és az, hogy „csak a saját erőnkben bízunk” gyakori említése mind a függetlenség célként való elérése utalt. A „nem akarunk kicsik lenni” gondolata már ekkor is megmutatkozott – mutatott rá.

Szájer József: Az 1989. június 16-án elhangzott beszéd teremtette meg a rendszerváltás vezetőjét Orbán Viktor személyében (Fotó: Csudai Sándor)

A filozófus azt állította: Kádár János elvesztette a józan eszét, szétesett emberré vált, és bizarr, hogy a kommunista politikus feje nincs meg a mai napig. Kádár személye fejezte ki a kommunista rendszert, az ő halála szimbolizálta az akkori helyzetet, hiszen még élt, amikor Orbán Viktor történelmi beszéde elhangzott. – Orbán Viktor megjelenésével és személyiségével valami új kezdődött, ez a beszéde adta politikai karrierjének morális megalapozását. Ezt nem lehet a miniszterelnöktől elvenni. A morális mag mindig nála van és nála lesz, akkor sem tudná elveszíteni, ha akarná – vélekedett Lánczi András.

Orbán Viktor Pallasz Athénéként ugrott ki

Szájer József, a Szabad Európa Intézet igazgatója felidézte: a beszéd elhangzásakor Amerikában tartózkodott – nem Soros-ösztöndíjjal –, a felesége a Magyar Nemzetből küldött neki cikkeket, a június 16-i eseményekről pedig a CNN televíziós csatornából értesült. Meglepően keménynek tartotta a beszédet, amelyben felmutatták a párt összes erényét: bátorságot, erőt és következetességet, amelyek mindmáig megmaradtak. A kommunisták nem azért vonulnak le a terepről, mert elunták az irányítást, hanem csak erővel lehetett őket távozásra kényszeríteni, Orbán Viktortól pedig azt várták, hogy küldje haza az oroszokat, amit meg is tett. A szabadságért meghalt vezetők és a kommunizmus eltemetése ebben a pillanatban történt meg.

A beszéd születése is fideszes módon, diskurzus folyamán zajlott: szóról szóra, betűről betűre végigmentek rajta, minden egyes elemében kollektív teljesítmény volt, ami megteremtette a rendszerváltás vezetőjét Orbán Viktor személyében

– emlékezett vissza.

Szájer József hozzátette: Orbán Viktor a magyar fiatalok nevében szólt és sokan nagyon komolyan aggódtak érte a korábban levert szabadságpróbálkozások után. Ez a beszéd lökte a bizonytalanságból a bizonyosság felé azt, hogy lesz rendszerváltás. A békés rendszerváltás eszméjéhez görcsösen ragaszkodott a mi oldalunk, ez volt nekünk a legfontosabb, miközben a bírálóink azt mondták, hogy mi jelentjük rá a fenyegetést. Ha ezen az eseményen Orbán Viktor nem mondja ki azt, ami végül a katarzist okozta, akkor ez a beszéd nincs is – szögezte le.

Az igazgató kiemelte:

 a Fidesz és Orbán Viktor Pallasz Athénéként ugrott ki ebből a beszédből, ezután mindenki rájuk ugrott. A beszédben elkülönült egymástól, hogy mi a lényeges és a lényegtelen, a lényeges pedig az volt, hogy húzzanak el az oroszok. A szabadság és a függetlenség találkozott egy politikai szereplővel, aki a jövő szereplőjévé vált. Ez addig példátlan volt, és a magyar politika új minősége jelent meg vele.

Orbán Viktor 36 évvel ezelőtti beszéde aktuálisabb, mint valaha

Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója kijelentette: 1989. június 16-át Orbán Viktor tette emlékezetessé. Ez a beszéd mindenkinek ugyanazt jelentette, katartikus és legendás volt. Orbán Viktor a római klasszikus korra jellemző XX. századi rétor, aki nagy erényeket, kevés szóval, nagy tömegnek tud kifejteni. A miniszterelnök a magyar fiatalságot képviselte, igazi kollektív szereplőként volt jelen, képes volt abban a pillanatban létrehozni egy politikai közösséget. Azzal, hogy összekötötte 1989-et az ötvenhatos követelésekkel, létrejött egy történelmi folytonosság, mintha a kettő között nem telt volna el 33 év. 

Akiknek az a feladatuk, hogy gyűlöljék Orbán Viktort, azok továbbra is azt fogják tenni. Ma ez a beszéd az alapkonszenzust jelenti és aktuálisabb, mint valaha 

– mondta.

Csurka István történelmi szerepéről is megemlékeztek a konferencián (Fotó: Csudai Sándor)

Orbán Viktor jelentős kockázatot vállalt

Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója arról beszélt, hogy akkoriban 1956 nem szaktörténészi, hanem politikai kérdés volt. Nagy Imre személye is politikai téttel bírt, Orbán Viktor pedig egy olyan politikai beszédet mondott, ami kegyeleti jellegű eseményként lett keretezve. Ezzel az MSZMP stratégiáját támasztották alá, akik a rendszerváltás kezdeményezőiként akarták lefesteni magukat, viszont Orbán Viktor fellebbentette a fátylat a kommunisták stratégiájáról, és kimondta, hogy az nincs rendben. Ezzel felhelyezte magát a térképre, maximálisan kihasználva a pillanatot. 

– A miniszterelnök jelentős kockázatot vállalt, mert kiszámíthatatlan volt, hogy mi fog történni a beszéd elhangzása után 

– fejtette ki az igazgató.

Csurka István történelmi szerepe

Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze szerint ha ez a beszéd nincs, akkor június 16-a másként végződik, és ha nincs ott a hatodik koporsó és Orbán Viktor, akkor nem kap óriási löketet a rendszerváltás folyamata. A történész hangsúlyozta, hogy

Csurka Istvánnak történelmi szerepe volt abban, hogy Orbán Viktor beszédet mondott, mert ő szólt arról a Vasárnapi Újság című rádióműsorban, hogy jó volna, ha valaki a magyar ifjúságot képviselné, ennek hatására került képbe a Fidesz vezetője 

– Nem egy tét nélküli mérkőzés zajlott, a pártállam még állt, itt voltak a szovjet katonák, megvolt még a munkásőrség, aminek a parancsnoka kijelentette, hogy egy órán belül háromezer embert tud mozgósítani. Az emberekben élt a félelem, senki sem tudta, hogy mi fog történni, de végül a magyar társadalom kifejezte, hogy nem akarja azt, ami 89-ig zajlott Magyarországon – szögezte le.

Borítókép:  (Fotó: Csudai Sándor)