Kókadozik a magyar gazdaság

A megszorítások miatt az idén leáll a magyar gazdaság felzárkózása az uniós szinthez. Az egy főre jutó GDP tekintetében Szlovénia és Csehország után tavaly a régóta száguldó Észtország is megelőzte hazánkat. Szlovákia az idén behoz, jövőre pedig lehagy minket. Két év múlva várhatóan Lettország, három esztendő múltán Litvánia kerül elénk.

Egyre hátrébb szorul hazánk az új uniós tagállamok között zajló felzárkózási versenyben. A leglassúbb fejlődést már tavaly is hazánk produkálta, ám a megszorító intézkedések nyomán felzárkózásunk az idén gyakorlatilag leáll. Gazdaságkutatói előrejelzések szerint az egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék (GDP) tekintetében az idén és jövőre olyan országok is lehagynak minket, amelyek néhány éve sokkal fejletlenebbek voltak hazánknál. Szlovénia, Csehország és a tavaly elénk kerülő Észtország után az idén Szlovákia is behoz minket, miközben jövőre az ugyancsak ütemesen bővülő litván gazdaság éri be Magyarországot. Elemzők arra számítanak, hogy miután a magyar gazdaság tovább veszít lendületéből, három év múlva Litvánia is elénk kerül az egy főre jutó GDP tekintetében. Lengyelországot egyelőre megelőzzük, ám idén és jövőre a lengyel gazdaság is gyorsabb tempóban bővül a magyarnál, így a két ország közötti különbség egyre kisebb lesz. Az ICEG gazdaságkutató intézet előrejelzése szerint az idén a 2004-ben csatlakozott közép- és kelet-európai országok átlagos növekedési üteme 6,2 százalékos lesz, szemben a hazánkban várt 2,3 százalékkal.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar gazdaság fékezése miatt idén és jövőre a felzárkózásunk leáll, ám 2009-től sem tud úgy gyorsulni a hazai gazdaság, hogy az elegendő legyen az érdemi felzárkózáshoz.
Mindeközben az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet a hazai kis- és középvállalkozások romló likviditási helyzetéről adott ki jelentést. A felmérés szerint a magyar cégek immár 48 százaléka vélekedik úgy, hogy fizetési nehézségekkel találja magát szemben a következő fél évben. A tőkehiány miatt a legtöbb cég fejlesztései elhalasztását, illetve hitelek felvételét tervezi. A nemzetgazdaság javuló kilátásával a vállalkozások csupán 23 százaléka számol, a pesszimista előrejelzések aránya viszont 46 százalékra emelkedett. Februárban saját vállalkozásuk lehetőségeit a cégek mindössze egyötöde minősítette javulónak, miközben a gazdálkodási nehézségektől tartók köre 43 százalékra nőtt. A következő fél évben a hazai cégek csupán egyharmada lát lehetőséget tevékenysége bővítésére. Az üzletmenetet legnagyobb mértékben sújtó tényező a vállalkozások szerint a reáljövedelmek és a nyugdíjak vásárlóerejének csökkenése, ami jelentősen visszaveti a belföldi keresletet. A második helyen a bizonytalan gazdasági környezetet jelölték meg a cégek. Nőtt a pesszimizmus a nagyvállalatok körében. Az óriáscégek az ország gazdasági kilátásait a múlt hónapban még borúlátóbban értékelték, s a javulásban bizakodó társaságok aránya 19 százalékra süllyedt.