Megkezdődött Zarándok János pere

Bő két hónappal az első tárgyalási nap után kedden valóban elkezdődött Zarándok János nagyvállalkozó büntetőpere a Veszprémi Városi Bíróságon. A nagyvállalkozó bányatulajdonost – aki korábban Orbán Viktor volt kormányfő családját hozta hírbe – jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével vádolja az ügyészség, és várhatóan végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását kéri majd.

Még az elmúlt esztendő decemberében lett volna az első tárgyalási nap, de akkor Zarándok János kórházba került, ezért nem tudott megjelenni a bíróságon. A vállalkozó több beruházásához kapott állami támogatást az előző kormányzati ciklusban. Ezekből az egyik feljelentéssel végződött, mivel Sz. László kivitelező – saját állítása szerint – hiába végezte el a hordósbor-tároló pince és vinotéka egyes munkáit, nem kapta meg a neki járó pénzt. Az ügy pikantériája, hogy a feljelentőből szintén vádlott lett, ugyanis Sz. László, bízva abban, hogy hozzájut a pénzéhez, kiállított egy számlát, amely mögött nem volt valós pénzmozgás. A kivitelező a rendőrségen tett vallomásában úgy vélekedett, hogy a fiktív bizonylat kiállítása Zarándok Jánosnak csak arra kellett, hogy a segítségével – önrészként bemutatva – állami támogatásokat vegyen fel. A keddi tárgyaláson Zarándok János tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el, egyszerű „pénzügytechnikai manővernek” nevezte az általuk alkalmazott eljárást.
A szóban forgó beruházás egyébként különböző pályázatokon összesen tizenhatmillió forint állami támogatást kapott. A vállalkozó irányításával működő Monostori Kistermelői Pinceszövetkezet 32 millió forintos költséggel építette fel a Balaton-felvidék máig legnagyobb bortárolóját és vinotékáját.
A Magyar Nemzet korábban beszámolt az ügy részleteiről. Amint azt megírtuk, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság 2004-ben kezdett nyomozni. Az eljárás során felkért szakértő megállapította, hogy Zarándok János, a pinceszövetkezet vezetője a borospince-beruházás kapcsán úgy hívott le 17,108 millió forint támogatást, hogy a szerződésben vállalt önrésszel ténylegesen nem rendelkezett, annak meglétét csak könyveléstechnikai megoldásokkal érték el.
A birtokunkba került dokumentum szerint „nagy összegű készpénzes számlákat kiegyenlítettnek tüntettek fel, azonban ez is csak technikai jellegű pénzmozgás volt”. Kiderült továbbá az is, hogy könyvszakértői módszerekkel igazolni lehetett azt a megállapítást, miszerint a tényleges kifizetések alapján a borospincét a szövetkezet teljes egészében az állami támogatásból építette fel.
Zarándok János a rendőrségen tett gyanúsítotti vallomásában a szakértő megállapításaira vonatkozóan kijelentette: „Ez az eljárás egy kompenzációs pénzügyi folyamat számviteli törvénynek megfelelő bizonylatolása volt, ahol a követelések kioltják egymást, tehát valós pénzmozgás nem is kellett hogy legyen.” A nagyvállalkozó leszögezte, hogy Sz. Lászlónak sem követelése, sem kötelezettsége nem maradt kiegyenlítetlen.