Ha nem sikerül beavatkozni a globális folyamatokba, a felmelegedés nemcsak a jövő generációkat, de már a ma élőket is komoly problémákkal szembesíti – hangsúlyozta Meskó Attila geofizikus. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára azzal összefüggésben nyilatkozott az MTI-nek, hogy hétfőn Van-e jövőjük a megújuló energiaforrásoknak – és
van-e jövőnk nélkülük? címmel tart előadást a Mindentudás Egyetemén. Meskó Attila kifejtette: az alapvető gondot az jelenti, hogy az energia nyolcvan százalékát olajból, földgázból és szénből nyerik. A fosszilis energiahordozók felhasználásakor keletkező szén-dioxid a leginkább felelős az üvegházhatásért, s ez környezeti katasztrófával fenyeget – hangsúlyozta a geofizikus. Elmondta: az olaj- és földgázkészletek rohamosan fogynak. Szén ugyan bőségesen áll a rendelkezésünkre, de sok kellemetlenséget okoz nemcsak a szén-dioxid miatt, hanem mert ként is tartalmaz, ami a légkörbe jutva savas eső formájában jelentkezik. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió döntése szerint 2020-ig a szén-dioxid kibocsátását – az 1990-es szinthez képest – húsz százalékkal kell csökkenteni. „Ez nagyon kemény feladat, mert növekvő energiaigények mellett rendkívüli módon vissza kell fogni a szén, az olaj és a földgáz felhasználását” – mutatott rá a szakértő.
Úgy vélte, rehabilitálni kell az atomenergiát, amely a legolcsóbb energiaforrás. A lehetséges alternatívák között említette a geotermikus energiát, valamint a megújuló forrásokat, a nap-, a szél- és a bioenergiát. Ezek ma még kétszer, háromszor drágábbak, mint a fosszilis energiahordozók, ezért elterjedésükhöz állami támogatás szükséges, de – mint megjegyezte – technológiai újításokkal idővel csökkenthető ez a különbség.
– Egyre többeket foglalkoztat az energia és a környezet közötti öszszefüggés, sokan azonban még nem érzékelik a veszélyt. A globális felmelegedés nem azt jelenti, hogy csupán egy kicsit lesz melegebb. Amennyiben az időjárásunk huzamosabban meleg lesz, kevés csapadékkal, Magyarországon nagy területeken válik szükségessé az öntözés, a Duna–Tisza köze pedig elsivatagosodik – hangsúlyozta az MTA főtitkára. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a hosszan tartó meleg sokkal jobban megviseli az emberi szervezetet, mint a hideg. Példaként 2003 nyarát hozta fel, amikor Párizsban tizenötezer ember kimutathatóan a hőség miatt halt meg.
Az elmúlt enyhe télről kifejtette, hogy az nemcsak előnyökkel (például energiatakarékossággal) járt, de számos kárt is okozott: nem pusztultak el például a növényi kártevők. Meskó Attila szerint a mindennapokban megnyilvánuló takarékossággal is lehet tenni a globális felmelegedés ellen.

Csak a legokosabbak érnek el 7 pontot ebben a vegyes műveltségi kvízben