Pápai audiencián Putyin

Nagy – több elemző szerint mesterséges – vihart kavaró müncheni beszéde után először utazott az orosz elnök Nyugat-Európába. Vlagyimir Putyint előbb magánaudiencián fogadta XVI. Benedek pápa, majd Romano Prodi olasz miniszterelnökkel vacsorázott, végül Athénban hármas csúcstalálkozón írt alá egy komoly energetikai megállapodást.
A vatikáni találkozón elsősorban a római katolikus és az orosz ortodox egyház közötti, a pápa oroszországi látogatását hátráltató nézeteltérésekről volt szó. A csaknem félórás audiencián Putyin zárt ajtók mögött németül beszélt XVI. Benedekkel. Bár a kiadott sajtóközlemény szerint nem esett szó a katolikus egyházfő és II. Alekszij moszkvai pátriárka régóta tervezett találkozójáról, az ajándékba adott, Szent Miklóst ábrázoló ikon, ha nem is meghívónak, de mindenképpen pozitív gesztusnak minősíthető. A Bari városában a Prodival folytatott megbeszélések homlokterében energiapolitikai kérdések álltak, így egyebek mellett a két politikus egyeztetett a Gazprom és az olasz gázszolgáltató, az ENI piaci együttműködéséről. Megállapodást kötöttek a Superjet 100 polgári repülőgép közös gyártására és forgalmazására is.
A látogatást a szokásosnál nagyobb figyelem kísérte azért is, mert az utóbbi időben az Európai Unió részéről megszaporodtak a kritikai észrevételek Putyin Oroszországával szemben. Az olasz kormányfő a vizit előestéjén a Rosszijszkaja Gazeta című lapnak ugyanakkor dicsérettel szólt arról, hogy Vlagyimir Putyin milyen büszkeséggel és odaadással védi Oroszország érdekeit. Az uniós bírálatok kapcsán az ismert orosz elemző, Szergej Karaganov a BBC-nek elmondta, Moszkva igyekszik jó kapcsolatokat kialakítani az EU-val, ám ha erre nincs fogadókészség, akkor a tagállamokkal külön-külön próbál megállapodni. Erre sokak szerint jó esély van a több esetben KGB-s kapcsolatokkal meggyanúsított Prodi Olaszországával, az igazsághoz tartozik azonban, hogy elődje, a jobboldali Silvio Berlusconi is kiváló kapcsolatokat ápolt Oroszországgal.