Prága befogadja a radart

Miközben tegnap Prágában a cseh kormány döntött arról, hogy befogadja az amerikai rakétavédelmi rendszer tűzvezető radarját, Budapesten az illetékes amerikai ügynökség (MDA) küldöttsége tájékoztatta terveikről a magyar kormányzatot és a közvéleményt.

2007. 03. 28. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A rakétavédelmi rendszer Közép-Európába történő telepítésének nemcsak technikai feltételei vannak, hanem nemzetbiztonságiak is – többek között ez is kiderült az MDA igazgatóhelyettesének sajtótájékoztatóján, ahol April Foley nagykövet asszony leszögezte: telepítési helyszínként nincs szó Magyarországról. Patrick J. O’Reilly dandártábornok és stábja azért tesz körutat Európában – bár ezt az illetékesek ebben a formában nem erősítik meg –, hogy igyekezzen megnyugtatni a kérdés miatt felzaklatott európai és orosz politikusokat, illetve a közvéleményt az amerikai tervekkel kapcsolatban, aláhúzva az iráni rakétafenyegetés veszélyességét. A kommunikációs offenzíva érthető: a radarnak 2011-től helyet adó Csehországon és a tíz ellenrakétát 2013-tól befogadó Lengyelországon kívül az amerikai rendszer telepítésének alig van politikai támogatottsága Európában, s a közvélemény még a befogadó országokban is ellenzi a lépést.
*
Az elutasítást leginkább az a félelem okozza, miszerint Oroszország – amely attól tart, hogy nukleáris elrettentő képességét hatástalanítják – válaszlépésként célba veszi az amerikai létesítményeket a kontinensen, amivel visszatérne a hidegháború. Ehelyett sokan azt szorgalmazzák, hogy a kérdést a NATO – egyelőre csak papíron létező – saját rakétavédelmi programjának keretei között, a szövetségesekkel együttműködésben kell megoldani, míg mások (így Gyurcsány Ferenc) amellett szállnak síkra, hogy figyelembe kell venni Oroszország nemzetbiztonsági érdekeit is.
O’Reilly diavetítéssel egybekötött sajtótájékoztatóján igyekezett meggyőzni a sajtót arról, hogy kizárólag a fejlődő iráni rakétatechnológia miatt van szükség kétmilliárd dolláros lengyelországi és a félmilliárdos csehországi bázisra. Az ellenrakéták egyszerűen képtelenek lennének utolérni az orosz rakétákat – állította. Kérdésre válaszolva igyekezte eloszlatni azokat az aggodalmakat, miszerint az eltalált ballisztikus rakéták roncsdarabjai lezuhanva károkat okozhatnak. Mint mondta, el kell dönteni, hogy ezt a kockázatot vállaljuk, vagy azt, hogy egy tömegpusztító fegyver becsapódik a kontinensen.
Az amerikai rakétavédelmi telepítés szempontjából jelentős előrelépés történt tegnap Csehországban. A cseh kormány igent mondott az Egyesült Államok kérésére, hogy a felek kezdjenek hivatalos tárgyalásokat egy radarállomás létesítéséről. „Ez a diplomácia jegyzék jogilag nem kötelező dokumentum, inkább egy politikai szándéknyilatkozat a részünkről” – mondta Mirek Topolánek miniszterelnök. Egyben Washington tudomására hozták: azon fognak igyekezni, hogy a radarállomás a jövőbeni NATO rakétaelhárító rendszer része legyen. A radarállomás a Prágától 60 kilométerre lévő Brdy katonai kiképzőkörzetben épülne fel. A legutóbbi felmérések szerint a cseh lakosság mintegy 70 százaléka ellenzi a radarállomás létrehozását.

Amerikai–orosz párbeszéd. Washington kész részletesen megvitatni az amerikai rakétapajzs telepítésének kérdését Moszkvával – közölte tegnap telefonon George W. Bush amerikai elnök Vlagymir Putyin orosz államfővel. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.